Vegyél kezedbe,
mint egy százéves fát –
nem kell kivágnod,
élettelen
rönk vagyok;
vezesd a vésőt ujjaiddal,
hulljon le rólam
minden fölösleges forgács.
Te látsz engem,
tudod, milyenné formálj
(kesztyűs kézzel bánj velem,
nehogy bőröd alá fészkelje magát
szálkám).
mint egy százéves fát –
nem kell kivágnod,
élettelen
rönk vagyok;
vezesd a vésőt ujjaiddal,
hulljon le rólam
minden fölösleges forgács.
Te látsz engem,
tudod, milyenné formálj
(kesztyűs kézzel bánj velem,
nehogy bőröd alá fészkelje magát
szálkám).
Szólj hozzám.
Becézz.
Simogass szavakkal,
ne fájjon érintésed.
Kacér mosolyt,
nevető szemeket kérek,
hajam olyan legyen,
mit kócosra borzolt a hajnali szél,
még illatát is érezni véled,
de ne csak szépséget adj.
Egyenes gerincet faragj nekem,
tégy igazzá –
hatalmas szívvel,
hogy benne őrizzelek,
senki ne sejtse titkom.
Faragj tovább, faragj még…
beszélj hozzám úgy,
hogy fülig piruljak,
mint amikor először hallottam hangodat
és már tudtam,
hogy a legszebb dallam marad –
tam, tam,
tadam, tadam,
dobban a szív,
lüktet a vér,
életre keltettél.
Vigyél el oda,
hol bazaltorgonák nyílnak rendre,
s tanú csak az erdő csendje.
Ölelj át,
simítsd le rólam a kétségeket –
taníts meg hinni,
elhinni téged
s önmagam.
Légy bölcs tanítómesterem,
faragj magadhoz.
Kép – Pinterest
18 hozzászólás
Gratulálok Kankalin!
Ez fantasztikus vers.
Köszönöm szépen, Joc!
Örülök, hogy tetszik.
Kedves Kankalin!
Remek vers!
Egy segélykiáltás,tele bizalommal,kéréssel.
Lényed teljes átadása tanítómesterednek
Engeded magad formálni,egyenes gerincet kérsz,
hatalmas szívvel!
Egyéni,ihletes sorok
Különösen tetszett ez a rész:
“Vigyél el oda,
ahol bazaltorgonák nyílnak rendre,
s tanú csak az erdő csendje”
Nagy elismeréssel gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Szia sailor!
Az utóbbi időben ritkán adódott lehetőségem versírásra, annyi feladatom volt, de ez kikívánkozott belőlem, nem álltam ellent az ihletnek.
Nekem is az a kedvenc részem, amit kiemeltél.
Köszönöm szépen, hogy elolvastad és írtál is a versemhez!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Nagyon szép vers! Gyönyörűen öntötted szavakba ezt az érzést, vágyakozást.
“taníts meg hinni,
elhinni téged
s önmagam” … ennél többet talán nem is kívánhat az ember.
Szeretettel olvastalak
Vox
Szia Vox!
Örülök, hogy szépnek találod. Jó volt írni ezt a verset, egészen belemerültem, de általában így vagyok mindegyikkel, amikor “elkapom” a hangulatot.
Köszönöm szépen a véleményedet és a megelőző kritikai észrevételeidet is!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin,
sokadjára olvasva is hatalmas ez a versed!
Köszönöm szépen, kedves Imre!
Igen, drága Kankalin! A kisajátító versek mind szenvedéssel teltek, de a szenvedély az
mindig több! Ájultan olvastalak!
Szeretettel: Gugi
Kedves Gugi, megnevettettél.
Köszönöm szépen olvasásodat és lelkes hozzászólásodat!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin! Itt is újra elolvastam csodaszép versed. Szinte minden sorát külön külön átérezve olvastam,! Szeretettel. Éva “Faragj tovább, faragj még?
beszélj hozzám úgy,
hogy fülig piruljak,
mint amikor először hallottam hangodat
és már tudtam,
hogy a legszebb dallam marad ?
tam, tam,
tadam, tadam,
dobban a szív,
lüktet a vér,
életre keltettél.”Próbáltam értelmezni, remélem sikerült és nem tévedek.
Üdv. Éva
Kedves Éva,
szerintem jól értelmezted: egy ügyes kezű, érző “fafaragó” képes az élettelenből élőt varázsolni.
Köszönöm szépen, hogy itt is belegondoltál!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin. Nekem a versedben egy kis huncutság lakozik, szenvedély, szerelem és ez nagyon tetszik. Baromi jó ez a vers
Szia Adnyra!
Van ebben minden, nekem is egyik kedvencem a szabadverseim közül.
Élmény volt megírni, utána a “faragás” már izzasztóbbnak bizonyult.
Örülök, hogy tetszik.
Köszönöm szépen, hogy gondolatokat hagytál erről!
Szeretettel: Kankalin
Ez igen! Régen olvastam ilyen remek szabadverset. Benne van minden, ami az élethez szükséges. Jellem, szerelem, vágy, önátadás, akarat és hit, megfűszerezve bizalommal.
Az utolsó teljes versszak a szívem csücske lett. Gratulálok!
deb
Szia deb!
Újabban (az utóbbi 2-3 évben) belekóstoltam a szabadversekbe, próbáltam egy sajátos stílust, formát létrehozni. Nem tipikus szabadversek ezek, mert alkalmazok rímeket, játszom a gondolatritmusokkal is, de nem erőltetem, belülről jön ez a késztetés.
Örülök, hogy tetszett. Élvezettel írtam, jólesett így is kibontakozni.
Köszönöm szépen, hogy megosztottad velem a gondolataidat!
Szeretettel: Kankalin
“taníts meg hinni,
elhinni téged
s önmagam.”
Igen, gyakran előfordul, hogy épp magunkban bizonytalanodunk el és ilyenkor kell a visszajelzés.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita,
belemerültem ebbe a témába, jó volt elidőzni vele.
Az olvasókban más-más asszociációk születnek, amikor találkoznak egy verssel. Örülök, ha valaki továbbgondolja, mert akkor már megérte megírnom.
Köszönöm szépen, hogy eltűnődtél a tartalmán!
Szeretettel: Kankalin