Mikor a szél felhőkazlakat
hajszol nyugatról, s csillagokat
szikráztat a tavaszi égen,
és gólya vitorláz, mint régen;
mikor a téli, dermedt fagyban
madáretetőt töltök lassan
és az alkonyi selymes árnyak
ölelésében álmok járnak;
ha tavasszal, míg illan pára,
májusi erdő gyöngyvirága
fehérlik zsongó bokor alatt;
ha róka a vetésbe szalad;
vidrák vadásznak éji órán,
s nem látni, csak sáros nyomán
elpusztított haltetemek
jelzik a vérengző egyedet;
vagy száraz, zörgő, holt avarom
csípős füstjébe belehallom
vadászpuskák mély csattanását,
hajtók zsivaját, friss pogácsát;
vadkacsa szárnypergetésében,
szalonkák nászrepülésében,
vagy délre húzó vadlibák
ékében élem újra át
emberségét, súlyos nyugalmát,
könnyed szavai hangulatát…
Nekem már a természet része,
minden kis részének egésze…
12 hozzászólás
Micsoda felsorolás, gyönyörű képek magával ragadó ritmusban, gratulálok, rendkívül jól megkomponált írás!
Kedves Csaba,
nagyon örülök, hogy tetszett!
Köszönöm, hogy megírtad a véleményedet.
Gratulálok!!
Szépséges és stílszerű megemlékezésé formáltad versedet a szép természeti képekkel!
Drága Zsanett,
mindig öröm Tőled a dicséret…
Fekete István nagyon szép emlékeket hagyott ránk.
Gratulálok, Judit
Kedves Judit,
Fekete István talán a legkedvesebb, de biztos, hogy az egyik legkedvesebb íróm. Időnként újra olvasgatom, és sohasem unom meg… de megnyugtat, felvidít a maga csendesen bizalmas mesélésével, és gyönyörű természeti képeivel.
Köszönöm soraidat!
Milyen mély nyomot is hagy bennünk néhány művész, és még csak nem is tudja…..
Kedves szusi!
Bár megmondhatnám neki… de azt hiszem, csak nagyon sokadik lennék a sorban…
De valaki már megköszönte a nevében, egy költőtárs…annak is örültem.:)))
Neked is szívből köszönöm a tetszést!
Szia Irén!
Méltó emlékezés, Fekete Istvánról.Nem véletlenül maradt meg az utókor számára. Gratulálok!
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta, köszönöm!
Irénke kedves!
Gratulálok! :)))) Nagyon eltaláltad. Kedves és méltó megemlékezés.
Szeretettel: pipacs 🙂
Köszönöm szépen, Pipacs!