Erőm elfogyott,hitem elhagyott
Szívemben minden érzés megfagyott
Sorban osztja pofonjait az élet
A következőtől már előre félek
Lassan elvesztek mindent mi éltet
Látom lassan a kegyetlen képet
Nem akarok ebben a szarban élni
Minden pillanatban mindentől félni
Szeretném feladni és lépni egy nagyot
De nem lehetek az ki mindent csak itt hagyott
6 hozzászólás
hű ez aztán nagyon őszinte,szókimondó lett, de pont igaz most rám is!! Nagyon jóóóó!! ügyes vagy!
az utolsó két sor nagyon jó.
Jó lesz, Stevee, szeretem a szókimondókat, ha nem esnek túlzásba. Vívódj csak… és írd le.
aLéb
hat szerintem nagyon rossz a vers. nekem az erzodik rajta, hogy egy "csinalt", abszolut kezdo, naiv hozzaallasu irotol szarmazik.
juj de gonosz vagyok
Köszi 😀
"Nem akarok ebben a szarban élni"…..bar ne irtad volna le azt a bizonyos "sz" betüs szot….anelkül is eleg kemeny a versed, de egyszerüen tragasagnak egy versben helye nincs.
Egyebkent tetszett volna…
H.