Leültem a partara, és a vizet néztem,
Feladtam mindent, elszállt összes reményem
A halál gondolata járt a fejemben
Nem volt indok miért ne tegyem meg
Összeomlott minden, csak magány volt és bánat,
Egyre csak éreztem a hívogató vágyat.
Feladni mindent elmenni innen,
Csak fájdalom van, másom nincsen.
O halál, hozz édes megváltást
3 hozzászólás
A vers szép, de vége nagyon elszomorító. Persze, ez a lényeget nem rontja el.
Kedves Stevee!
Sajnos van úgy, hogy így érzi magát az ember, én sajnos volt, hogy túl közel áltam a tetthez is, de szerencsére nem tettem.
Üdv. Metal Koala
Kedves Stevee!
Nekem is volt időszak amikor úgy gondoltam csak a halál hozhat "édes megváltást",annak ellenére,hogy még fiatalka vagyok.Remélem már tisztábban látsz,rendeződtek a dolgaid.
Tetszik a versed,egyszerű és kifejező.
C.