Fény felhők az égen,
karikáznak szépen,
masíroznak sorban,
az égre festett szóban.
Szélnek arca bontja,
felhőcsíkot sorba,
kisze-kusza térben,
hóban, fagyban szélben.
Fagy felhőben játszik,
a játék mind kilátszik.
Vidámság a színe,
nincs még rossz emléke.
Fény felhő a földön,
ének dalát költöm,
zeneszóval játszom,
Fénytáncát el járom!
1 hozzászólás
Egész jó kis versike! Csak így tovább!
Barátsággal Panka!