a szétmálló emlék
suhanó fényt
vonalak mentén
falra vetít,
zavartan érint
remegő ajkakat –
– a tiltott test
birtokba vesz,
gúzsba kötötten
a perzselő éj
a hajnalra nyelvet ölt –
– öntelten vigyorog,
s e bőröndpillanat
az ébredés reggelén
elhamvad…
8 hozzászólás
…az "egynapos" (éjszakás) szerelem jutott eszembe a versedről… Főként az utolsó versszak miatt.
Nagyon kifejező!
Gratulálok!
Gy.
Nagyon szép!
Gratulálok. Wolf
Szia!
Szenvedélyt érzek versedben. Tetszik.
Szeretettel: Rozália
nagyszerű vers
az "egy éjszakás szerelem" is lehet felejthetetlen:)
üdv: András
Kis útszéli motelszagú-szerelem, lehet, hogy nem, de attól még nagyon megkapó a versed hangulata.
Hanga
köszönöm, hogy olvastátok, megtisztelő számomra:)
Édes SleepWell!
Ez annyira jó, hogy nem is írok véleményt..szerintem tudod!
Hihetetlen és utólérhetetlen a stílusod…ezt hozzá kellett tennem…, de azt is hogy Téged érteni kell!!!
Ez fontos, én értem….legalábbis remélem, de valahogy olyan jó, hogy EZT a verset megírtad.
Örülök annak, hogy ismerlek…vagyis találkoztunk, ez így jobb.. Kivételes vagy.
Szeretettel: d.p.
Köszönöm szépen Dinikém…tudom, hogy Te értesz..és ez jó érzéssel tölt el:)
Öröm nekem a jöttöd mindig…