Fjodor Tyutcsev: A szeptember hidegre vált…

Федор Тютчев:
СЕНТЯБРЬ
ХОЛОДНЫЙ БУШЕВАЛ…

Н.И. Кролю

Сентябрь холодный бушевал,
С деревьев ржавый лист валился,
День потухающий дымился,
Сходила ночь, туман вставал.

И все для сердца и для глаз
Так было холодно-бесцветно,
Так было грустно-безответно, —
Но чья-то песнь вдруг раздалась…

И вот, каким-то обаяньем,
Туман, свернувшись, улетел,
Небесный свод поголубел
И вновь подернулся сияньем —

И все опять зазеленело,
Все обратилося к весне…
И эта греза снилась мне,
Пока мне птичка Ваша пела.

1863

_____________________________

Fjodor Tyutcsev:
A SZEPTEMBER
HIDEGRE VÁLT…

I.N. Krolhoz

A szeptember hidegre vált,
Rozsdás levél pergett a fákról,
A hunyó napot lepte fátyol,
Eljött az éj, a köd leszállt.

És ekkor, szívem és szemem,
Tinéktek minden színevesztett,
Viszonzatlan, morc és hideg lett, –
De dal csendült nagy hirtelen…

Való lett, ím, a szép igézet:
A köd gomolyként elrepült,
Az egek boltja kiderült,
S bevonva kékkel újra fénylett,

Majd lomb került megint az ágra,
Tavaszba fordult a remény…
S míg alva ábrándoztam én,
Dalolt az Ön kis madárkája.

1863

__________________________