mégis tépik, marcangolják szívem.
Nem tudom levetni, hogyha kérik,
Isten próbára tesz engem, igen.
Saját hibás döntésem szúr hátba,
súlyos szavak hibás jelentése.
Most oly embert fordított ellenem,
lelkem nyitott könyv régen előtte.
Tudja tán, előtte rólam nincsen titok,
mégsem tud hinni nekem többé már.
Szavai: "erről én vitát már nem nyitok",
szívemen lüktető, mély árkot vág.
Nem tud, nem akar megbocsátani nekem,
s tudom, bocsánatát nem érdemlem.
Mégis térden állva, könyörögve kérem:
drága szép szerelmem, bocsáss meg nekem!
1 hozzászólás
Kedves Jox!
Ó be szépen fohászkodsz!
Múzsád, ha igazán szeret,
Gondolom, megbocsájt Neked:)
Azért máskor. fontold meg jobbban döntéseidet!