Világom egyre-másra, tétován
borong fiának ócska trükkjein,
haragja bárha néma még talán,
de fellegében Isten óva int,
eleddig és ne tékozolj tovább,
hiszen felélve gyermeked javát
lopod meg és ez így gonosz, s galád,
ne játszd bután e sárgolyó urát.
A kapzsiságodat, bolond balog,
tudod, nem éli túl a hegy, s a völgy,
a kincseik mohón kiáshatod,
nyomán a markolód sebezte föld
nem oly sokára mordulón hörög,
elindul és temetni fogja majd
gonosz merényeid, s az ördögöd
alóla feljön és pokolra hajt.
4 hozzászólás
Kedves Imre!
Tetszenek merész,szókimondó,aktuális soraid!
Gratulálok!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Ennek nagyon örülök.
Barátsággal, Imre
Kedves Imre! Sajnos ,sokan tudjuk, a tékozlás rég elkezdődött, bot helyett kőbalta,majd kard és puska, bomba, ma már rakéta, drónok…
De a baj nem is itt lenne, hanem ,hogy mire használjuk ezeket!
A fejlődés nélkül már nem tudnánk meglenni, de marhák, sajtok nélkül sem,
viszont csak egy párhuzam: amíg egy tűzrakásért engedélyt kell kérni, addig
porig égnek városok, amíg egy autó pár grammnál több CO-t ereget, addig a
tankok és luxushajók tonnaszám. Az álnokságnak most látszik a foga,:
sínekhez láncolják magukat, most kellene a lánctalpakhoz!
Bocsi, kedves Imre,ver seddel teljesen egyetértek, és gratulálok!
Tiszt: Gusztáv
Kedves Gusztáv!
Köszönöm és örülök, hogy versem kapcsán megosztottad velünk igaz gondolataidat.
Barátsággal, Imre