Forrás

Hazugságaink nyara dúl szivünkben
fuldokol az emlék lélek-tükrében
Láttunk mindent áruló csendben.
Elengedtem tekintedet…

Ihletért rimánkodva álmodoztam
vagy téged keresve vándoroltam
nem tudom hiszed e még
miben más a vér

Irok szépet-hazaduk ha kéred
még is tisztán állok előtted
forrásból mi hivott mosdatott
Én nem-
csak a lelkem hazudott