Georg Trakl:In einem alten Garten

In einem alten Garten

Resedaduft entschwebt im braunen Grün,
Geflimmer schauert auf den schönen Weiher,
Die Weiden stehn gehüllt in weiße Schleier
Darinnen Falter irre Kreise ziehn.

Verlassen sonnt sich die Terrasse dort,
Goldfische glitzern tief im Wasserspiegel,
Bisweilen schwimmen Wolken übern Hügel,
Und langsam gehn die Fremden wieder fort.

Die Lauben scheinen hell, da junge Frau'n
Am frühen Morgen hier vorbeigegangen,
Ihr Lachen blieb an kleinen Blättern hangen,
In goldenen Dünsten tanzt ein trunkener Faun.

Georg Trakl

B)

Egy régi kertben

Rezedaillat barnás zöldben száll,
Csodás fény reszket a szép kicsi tóban,
A fűzfák csillognak fehér fátyolban,
Kerengő lepke onnan ki nem talál.

Terasz napos bár, elhagyottan int,
Arany halak a víztükrén felbuknak,
A dombok felett néha felhők futnak,
S idegen elmegy lassan már megint.

A fénylő lugasban – ahonnan már
Az ifjú nők elmentek kora reggel,
De itt maradt kacajuk levelekkel –
Arany párában részeg faun táncot jár.

Szalki Bernáth Attila

A)

Egy öreg kertben

Rezeda szárnyal barnás zöld mezőben,
Villogó, borzongó a gyönyörű tó,
Állva alkotnak fűzfák fehér fátyolt,
Pillangó kering ezen őrült körben.

Elhagyják napon a teraszt mostan,
Aranyhal villan akváriumban lent,
Felhők úsznak a magas hegyek felett,
Idegenek elmennek ismét lassan.

Fiatal nők a világos kertben,
Hajnalban ők a terepet átadták,
Ám de kacagásuk tovább lóg a fán,
Lent faun táncol őrült részegen.

Szalki Bernáth Attila