Ábrándjaim között csupán egy álom vagy
A hiányt,amit a szívemben érzek
Enyhítsd egy kedves gondolattal
Simogató nemléted így is nehezen pótolom
A betükben csillogó cyber valóddal
Kiknek küldöm a szép szavakat?
Egy virtuális, anyagtalan másnak
Kik nevetve szórják szét emlékem
Kik nem látták beszélni a számat
Kik csak képet akarnak, festéket
Ha megunnak átadnak egy másnak
Nem leszek soha szeretve mint ember
Csak káros szenvedélye vagyok
Egy rákként terjedő cyber világnak