A remény megmérettetett,
és túl kevésnek találtatott
táplálni korgó lelkedet.
A teher, mit ronggyá
hordott életed,
és a hozzád szokott,
kezes halál rakott
a másik serpenyődbe,
elrontotta a mérleget.
Bizony, Te szegény,
sokszorosan árva,
a mérleg megszakadt
a szörnyűséges súly alatt.
S már nincs több méricskélés,
már nem az a kérdés,
hogy lehet-e még lenni,
hanem az, hogyan
lehetne csöndesen elmenni.
1 hozzászólás
Nagyon-nagyon szép.