Minden nap mondod,
rosszabb nem lehet,
ezernyi gondod
gyötri lelkedet.
Számlára számla,
adós csekkre csekk,
mint ló a hámban,
gerinced recseg.
Hajnalban indulsz,
későn érsz haza,
hideg ágyba hullsz,
rövid éjszaka.
Ólomnak érzed
összes csontodat,
pénz a kényszered,
nem az öntudat.
Kamatos kamat
vonszol sírodig,
bankár hatalmak
hazád elveszik.
2 hozzászólás
Szép vers és igaz, s egyben fájdalmas is, mert ilyen a mai helyzet Magyarországon.
Üdv: Gergő
Nagyon tetszett a versed!
És sajnos valóban igaz. Velem is éppen ez történik most…:(
Üdv:Szelibra