Zuhanás
Zöld Posztón fényes golyók, mint a biliárd.
Lökdösődik, teper mind a nyolcmilliárd.
Mind gurulni akar. Nem beesni a lyukba.
Néhány, hogy lyuk van, még csak nem is tudja.
Gömbölyű kis testük ütközik sok mással.
Nem számolnak olykor az ellenhatással.
Ki Gurulna, de nem tud. Szögletessé válik.
Hatalmában tartja az iszonyatos pánik.
A posztó gyorsan kopik. Göröngyös a pálya.
Tépjük fel a posztót! Ez megoldás? Hátha.
Szakad a drága posztó, kilátszik a rémfa.
Csökkentsük a golyókat, de ha lehet még ma!
A nagy dákó ellen nem tudnak mit tenni.
Ha itt az idő, esni kell, bizony le kell esni.
Mi lesz, ha lyukba esik kerekecske teste?
Világos lesz ott, vagy korom sötét este?
Mikor felragyognak út végén a fények,
Megszűnnek a vágyak, magasztos igények.
Mindig lesznek golyók, én ezt nem is kétlem.
Gurulnak majd messze, fenn az öröklétben.
Csak a golyók csökkentése, szabályzása a megoldás.
Carpe Diem
Filozófia
2 hozzászólás
Kedves Yoco!
Gondolatébresztő remek sorokat hoztál.
“Mindig lesznek golyók, én ezt nem is kétlem.
Gurulnak majd messze, fenn az öröklétben.”
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Köszönöm hozzáértő írásodat!
🙂
Szeretettel!
Yoco