Orromban egy régi májusillat,
– akkor loptunk néhány csillagot –
huzat van, a szélben sincs tapintat,
átrohan a csupasz vállamon.
Függöny libben, emlékképpé foszlik,
– oly valós volt bennem egykoron –
belém hasít egészen a csontig,
régi csók íz szárad ajkamon.
Nem keresek évszántotta percet,
– betoppant a nyitott ablakon –
ismét csak egy régi érzés kerget,
sóhajtásod érzem hátamon.
Forró szellő ringatja a fákat,
múlt szikkad a napsárga falon,
gondolatban úgy vágyom utánad,
mintha tudnád…
– de én sem tudom –
24 hozzászólás
Szia Pipacs!
Olykor fel-fel villan egy régi emlék. Gyönyörű képekben tártad elénk.
Fájdalmasan szép ez az emlékezés.
Szeretettel
Ida
Igen, sajnos már az emlékekből élünk…
Köszönöm, Ida! 🙂
pipacs
Kedves Pipacs!
Hezitálás, szerelem, bizonytalanság egy szép versbe szedve, ez igen.
Szeretettel: Zagyvapart.
Kedves Feri!
Ezt csakis a huzat okozta… 🙂
Köszönlek!
pipacs
Szia pipacs!
Ez nagyon szép lett. A képek élnek, a dallama zenél, ez igen, gratulálok.
Szeretettel:
Millali
Köszönettel fogadom szavaidat, kedves Millali. 🙂
A férfiak gyakorta egészen másként értékelik a női lélek villanásait. Örülök, hogy neked tetszett.
pipacs 🙂
pipacs, ez a vers gyönyörű!
:)) Köszönöm, Szusi!
Olykor egy vacak huzatból is kihámozzuk az emlékeket. 🙂
Örültem neked.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs,
szépen építkezel "Gondoltban" az emlékek tárházából.
Szeretettel
Emese
Kedves Emese!
Az a baj, hogy már csak abból építkezem. :)))) Lassan elfogy a tégla. 🙂
Köszönlek!
pipacs
Ejha! Ez jó! Nagyon szépen leírtad kedves Kispipacs azt a bizonyos érzést!
szeretettel-panka
Olykor még megérint bennünket, egy egy távoli pillanat, s ebből születik valami… 🙂
Örülök, hogy tetszett, Panka!
Ölellek!
pipacs 🙂
Tegnap este már olvastam.
Eddig azt gondoltam, hogy a próza a Te igazi területed.
Most már nem vagyok biztos benne.
Ha a verseidet a kezdetektől figyeli az ember, erre mondják, hogy abszolút fejlődéstörténet.
Ez itt a legjobb írásod eddig, szerintem.
Gratulálok.
Azt hiszem ebből a fejlődéstörténetből egy nagy rész kimaradt, számotokra ismeretlen, hiszen nem publikáltam egy ideig az oldalon. Persze nekem is mindig az utolsó tetszik jobban. Rá kellett jönnöm valamire. Mindig is úgy írtam, ahogy én akartam. Senkinek nem tesz jót, ha másoknak akar megfelelni, ezért az irodalomban is éljen úgy az ember, ahogy akar. :)) Én csak ennyit tettem, ami ebből lesz, azt olvashatjátok.
Megtisztelő véleményedet őszintén köszönöm, kedves Andrea. Örülök, hogy nálam jártál. 🙂
Köszönlek!
pipacs
Kedves Pirospipacs!
Rettentően tetszik a szerkezet, amibe írtad ezt a verset, a téma is megfogott, kedvelem a spontán érzelmekről szóló hangulatot, akár szomorkás, akár vidám. Csupán egy percnyi múltidézés, visszaemlékezés és vágyakozás egy érzés után néhány sorban. Gratulálok! Üdvözlettel: Szilvi
Köszönöm, Szilvi!
Örültem szavaidnak.
pipacs 🙂
Kedves Icu! Gondolatban bármire képes az ember. A régi májusillat néha megcsapja az ember gondolatvilágát. Nagyon szépen írtad meg. A befejezésed a csattanó -de én sem tudom-" Örömmel olvastam. Éva
Nagyon köszönöm, kedves Éva! Jólesik látnom, hogy egyetértünk.
Szeretettel láttalak.
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Ez a versed is csodálatos! 🙂 Egyszerűen szép költői képek… igazi esztétika és harmónia 🙂
Nagyon tetszik az a megjegyzésed lent, hogy "Mindig úgy írtam, ahogy én akartam." Hasonló elvek alapján alkottam én is; magam döntöttem el, hogy kitől tanulok, és magam döntöttem el, hogy mit alkalmazok, a saját megfigyeléseim, érzéseim alapján.
Gratulálok az újabb szép versedhez! 🙂
Szeretettel: barackvirág
Kedves Baracvirág! 🙂
Azt hiszem másképpen nem érdemes, hiszen csak így alakulhat ki egyéni stílusunk, amit vagy szeretnek majd, vagy sem. 🙂
Nagyon köszönöm, hogy olvastál, annak pedig örülök, hogy megtaláltad benne a szépet. 🙂
Szeretettel láttalak!
pipacs 🙂
Kedves Pirospipacs!
Nagyszerű szerelmes vers és emlékezés. Visz magával, áthatnak az érzések.
Gratulálok szeretettel: Adrienn
Köszönöm, kedves Adrienn!
Örülök a véleményednek. 🙂
pipacs
Kedves Pipacs!
Gyönyörű ez a versed a régi szerelem felidézéséről!
Lermontov sorai jutottak róla eszembe: …" nem tudlak feledni, hisz Isten a dőlt istenszobor, Templom az üres templom is."
Judit
Kedves Judit!
Látom, már a versekekre is "ráfanyalodsz", ha nincs elég próza. :))
Bizoony, igaza volt Lermontovnak.
Köszönlek!
pipacs