szolgák vagyunk
azok is maradunk
emlékek uralta
álmokban – vagy a létben –
halott vegetálásban
egymást elfeledve…
…nem maradt meg bennünk
az ősök tisztelete
alázatba görnyedt háttal
kötelünktől sosem szabadulva
lankad tusánk
hiába vívjuk meg csatánk
elvesztünk
s vérzünk…
…amikor temetnek
nem sír a lehulló levél
nem zokog értünk a szél
csupán egy könnycseppet ejt
a hajnal
minket is elfelejtenek…
– csillanó téli fény lehelete
áttetsző tenyerünkön megpihen –
7 hozzászólás
Szia!
Szépet írtál erről a szomorú témáról.Mert az elmúlás szomorú, de ha értünk is ejt majd akkor egy könnycseppet a hajnal,- szépen megyünk el.Azért még ne mostanában legyen. Írjál még sok szépet.
Szeretettel:hova
Kedves Éva!
Nagyon lehangoló verset szedtél szép csokorba. Bizony, az elmúlás szomorú, de ne rágódjunk rajta. Annál jobb, minél később jön el a mi óránk.
Fiatal vagy, keresd az életben a szépet, hidd el, megtalálod.
Írjál sok szép verset, legalábbis engem, az írás megvigasztal.
Szeretettel: Kata
Kedves Éva!
A versed valóban gyönyörüen van megirva, én még soha sem próbáltam igy, csak kis betükkel, de tetszik., Hogy mit érzünk, és, hogy hogy megyünk el, az attol függ, hogy éltünk, és hogy elfelejtenek e, az nem ő töllük függ, akkik elfelejtenek, hanem mitőlünk, hogy életünkben teszünk e valamit amit nem felejtenek el, vagy nem teszünk semmit, amiért érdemes lenne bennünket, nem elfelejteni, Az emlékeket miránk, mi csináljuk a mi életünkel, nem a következő generáció.Egy ismeretlen idézet szépen leirja:
"Midõn elõször nyitottad ki a szemed mindenki mosolygott, csak te sírtál. Élj úgy, hogy midõn utoljára csukod le a szemed, mindenki sírjon, csak te mosolyogj."
És akkor boldogan megyünk el.
üdv Toni
Kedves Éva!
Én hiszem, hogy az elmúlás, csak nekünk, élőknek szomorú. Aki elment annak már nem fáj semmi, nem kell nap mint nap küzdenie önmagával és másokkal. Hiszem, hogy meghalni nem a vég, hanem valaminek a kezdete. Ezért én másképp olvastam a versed. Szerintem az benne a fontos amit az első versszakban fejtegetsz, mert (sanos) igaz, de tehetünk ellene, például a te verseddel. Szeretettel Era
Nagyon szép a versed, nekem szinte a Himnuszt idézi. Egy valami szerintem nagyon fontos: a "szolgaság" a lélekben dől el, és nem a külső körülményeken múlik.
Nagyon jó gondolatok, tetszett a forma is, amibe tetted. aLéb
Mindőtöknek nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastátok és véleményt írtatok a versről.
Igazán örültem.
Szeretettel
Éva