2024. december 27., péntek
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szonett

    Gondűző szonett

    Horák Andrea KankalinBy 39 hozzászólás942 megtekintés

    Nézd a csipke fákat, andalítanak,
    tollpihék keringnek gondjaid körül,
    s ha tangó tüzére csábít el a nap,
    szikrákba szépül, mi eddig fájt belül,
    havas palástba öltözött a rét is,
    ontja jégvirág szerelmes illatát,
    talán nem érzel bánatot, s ha mégis,
    szemedre csókolja hűvös dallamát,
    s az ajkad álmodó mosolyba szédül,
    így iszod magadba átható neszét,
    egy röpke sóhaj oldja súlya nélkül,
    aztán végre rácsodálkozol, de szép…
    és csilingelnek úgy a jégcsapok,
    hogy tudd, a télben én is ott vagyok.

    Share.

    39 hozzászólás

    1. szilkati on

      Szia Kankalin!

      Aki ilyen szép verset ír a télről, annak szeretnie kell ezt az évszakot (is). Egy orosz meseillusztráció jut eszembe róla, a behavazott erdei úton egy régi-régi, aranycsipke-ruhás finom kis hercegnő röpül egy díszes szánban ülve… Valószínű, hogy a szóhasználat teszi. Egy időre tényleg felvidítja az embert.

      Szeretettel: Kati

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Kati! 🙂

        Érdekes, amit a meseillusztrációról írtál, mert hasonlót kerestem, valami jó zenével aláfestve. Még nem találtam meg, ami visszaadja a versem hangulatát és üzenetét, de biztos lesz olyan, mert mindig visszaköszön egy-egy felvétel, ha nyitott lélekkel figyelek.
        Ez a szonett nagyon kellett nekem, hogy átlendüljek egy holtponton, ahol megrekedtem, és még most sem tudom, hogyan tovább, de érzem, hogy hol van a helyem, merre visz az út.
        Ennek felismerése fordította át bennem a telet, és bizakodva nézek most már (végre) előre, mivel visszanézésemkor elég sok megerősítő jelet találtam.
        Örülök, hogy legalább egy kis időre felvidítottalak. 🙂

        Köszönöm szépen a gondolataidat. 🙂

        Szeretettel: Kankalin

    3. Finta Kata on

      Kankalinka, ritkaság, ilyen gyönyörű téli képekkel találkozni.
      Bár az is tény, hogy a téli hófehér táj valóban csodás,
      Mégsem könnyű a hideg télről ilyen szép mesét alkotni.
      "egy röpke sóhaj oldja súlya nélkül,
      aztán végre rácsodálkozol, de szép…"
      Igen, akárcsak versed minden szava: Óh, de szép…
      Jó lenne, ha most ilyen szépet tudnék álmodni!

      Szeretettel gratulálok: Kata

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Kata! 🙂

        Remélem, sikerült szépet álmodnod. Ha azt álmodtad, hogy ma tavasz lesz, akkor valóra vált. 🙂
        Úgy tudom, nem tart sokáig, hamarosan láthatunk csipke fákat és jégvirágokat is.
        Örülök, hogy tetszett a versem.
        Köszönöm, hogy most is velem tartottál. 🙂

        Szeretettel: Kankalin

    7. Kőműves Ida on

      Szia Kankalin!

      Nekem ez a szonett valóban gondűző lett. Sokszor olvastam el, mert elrepített oda, ahol "csipke fákat" láttam, "havas palástba öltözött a rét", "csilingeltek úgy a jégcsapok" és jégvirágosak voltak az ablakok… oda, ahol gondtalan gyermek voltam.

      Gyönyörűséges!

      Szeretettel,
      Ida

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia leslie! 🙂

        Nagyon örülök, hogy feltöltődést adott a versem. Főleg azért is, mert nem mindenhol vélekednek róla így.
        Túldíszítettnek túl csipkésnek, túl elavultnak gondolják azok, akiktől távol állnak a szonettek, illetve az érzések ilyenfajta kifejezése.
        Köszönöm a véleményed, jólesett az erősítés abban, hogy akadnak még olyanok a mai világban, akik meghallják benne a zenét és az üzenetet. 🙂

        Szeretettel: Kankalin

    14. sankaszka on

      Szivbol gratulalok,kellemes alkotasodhoz.Kivanok minden elkepzelheto jot ,a minden napokban ,minden szukseges jot,hogy ,meg sok szep alkota-Sincerelly with love7Con corazon desde bello Andalusiasod szulethessen ,napjaink es eljovendo olvasoink szamara is./SANKASZKA-Kiss S.Alexander Alejandro Beso

    15. Vári Zoltán Pál on

      Kedves Kankalin!

      Minél többször olvasom annál inkább mint egy zenemű összhatása jelenül meg bennem versed! Ízlelgetem mint valami
      borszakértő a nemes nedüt, mit nehezen tud letenni, de meginni is sajnálja a pohárból, mert félti hogy elfogy! Csak nézi a poharat mozdítva merengőn mint aki nem tud betelni az íz és a színvilág harmóniájával!

      Rika szép szonett talán még tőled is!

      Üdvözlettel köszönve, hogy megírtad sokunk örömére! Zoli

    19. Horvaja on

      Kedves Kankalin!

      Nagyon nagy öröm a verseidet olvasni, valódi élmény találkozni gondolataiddal, nyelvi leleményeiddel.
      Sokan írnak verseket, jót is jó néhányan, de csak kevesen tudják ezt a mesterséget olyan szinten, mint Te is, vagy legjobb barátom, aki szintén kedveli, és felsőfokon műveli a műfajt, a szonetteket.

      Szeretettel,
      Janó

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Janó! 🙂

        Örülök, ha a verseimmel élményt nyújthatok az olvasóknak.
        Én csak szeretem a szonetteket, és talán ezt vissza is kapom tőlük. Nem mindenki kedveli ezt a verselést, de nekem mindenképpen a kedvenc formám.
        Igyekszem egyre jobbakat írni, de nem mindig sikerül úgy, ahogy eltervezem.
        Ez a szonett nagyon a szívemhez nőtt, mert az előzőekhez képest hangulati váltás történt benne.
        Szeretném még folytatni, de sajnos alig van időm erre.

        Köszönöm szépen a véleményedet. 🙂

        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Ági! 🙂

        Ebben a szonettben szerettem volna megmutatni, hogy a tél szép is tud lenni, csak minden érzékszervünkkel rá kell csodálkozni egyszerűségére, tisztaságára. Régebben nem így láttam, kicsit önmagamat is győzködtem. 🙂
        Örülök, hogy tetszett, köszönöm, hogy megtaláltad! 🙂

        Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply