A nap sütött, forrón letűzve rája,
És engem is mellette fekve ért.
Mindig kíváncsian egy mezítelen párra
A hullám elszaladt, majd visszatért.
Két karcsú test a sok-sok fövenypúpon,
A végtelentől csent idő-csekélység,
Futó együttlét két más életúton,
Amott a nap fenn, s lenn a lét-sötétség.
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2024. január 30.
_____________________________
FRIST
Und Sonne war und fiel heiß auf sie nieder
und fiel auf mich der ich doch bei ihr war.
Die Wellen gingen fort und kamen immer wieder
zurück voll Neugier zu dem nackten Paar.
Ein wenig Fleisch auf soviel Sandgehäufe
ein wenig Frist in ziemlich viel Unendlichkeit
ein wenig Leben und zwei Lebensläufe
darüber Sonne und darunter Dunkelheit.
2 hozzászólás
Kedves Dávid!
Mindig érdeklődéssel és tetszéssel olvasom egyazon vers más-más személytől való fordításait.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Örülök, hogy tetszett az én változatom is.
Kár, hogy nem vagy németül tudó, így
tartalmi hűség tekintetében nem tudsz
összevetést csinálni… Pedig kritikára
nagyon szükségem lenne…
Szeretettel:
Dávid 🙂