Azt mondod szenvedsz?
Én azt mondom ez semmi!
Fájdalmas nyomorban embernek lenni
az mi igaz szenvedés a testnek
mikor elgyötört lélekkel lapátra tesznek.
Úgy érzed ez a vég?
Szólok hozzád elég!
Szavaim süket fülekre találnak, támasztod hátad
a közöny falának közben
utat engedve hiszed’ megváltó halálnak.
Akkor sajnáld magad!
Megoldást ne is keress!
Ne merd mondani szeretted a világot,
és ártatlan gyermekeid,
kik elhagyott gondjaiddal maradnak itt
Nélküled!
Gyáva vagy!
Nézz ártatlan könnyes szemükbe rázd meg magad
akkor és lépj tovább
meglásd, akkor ismét tied a világ!
18 hozzászólás
Vannak olyan lelkiállapotok, amelyekből csak kemény szavak tudnak kibillenteni. A vers végén ott a remény, hogy van megoldás!
Szeretettel: Rozália
Drága Rozália.Igen így van.Reménynek maradnia kell!
Ölellek:Kriszti
Igen a végen, ott a megoldás!
"rázd meg magad" "akkor ismét tied a világ"
Szemed előtt ne lebegjen más!
Versed szép, felszakadó sóhajtás.
Köszönöm Dóri, hogy ismét nálam jártál.Ez a versem, egy kiáltás volt.
Ölellek:Kriszti
Kemény, de igazságos szavak. Nagyon jó vers, Krisztina!
Gratulálok: Colhicum
Drága Colhicum.Köszönöm!
Ölellek:Kriszti
Tetszenek a gondolataid.
Jó vers, gratulálok: András
Köszönöm András.Van úgy, hogy az embernek saját magát kell észhez téríteni.
Szeretettel:Kriszti
Heves indulat pörgeti a sorokat, nagyon jó vers! Gratulálok Krisztina!:)
Köszi.Bizony, amikor íródott, az indulat vezérelte tollam.Talpra állni, és menni tovább…Szeretettel, Kriszti
Nagyon mély gondolatok, tele igazsággal.
Örülök nagyon, hogy olvastalak.
Örülök Zsike, mindig, ha nálam jársz.Köszönöm neked!Ölellek:Kriszti
Dréga Kriszti!
Nem tudok mit írni, ne haragudj, de itt voltam, olvastalak, s együtt érzek Veled!
Csak remélem, hogy nem arról írtál, amire gondolok, versed elolvasása után!
Szeretettel ölel,
Zsolt
Drága Zsolt.Igen depresszív állapotban írtam ezt a versem.Túl gyermekünk elvesztése, után, aki meg sem született.Csak állni, és tehetetlen fájdalommal nézni, érezni távozását.De igyekszem talpra állni.Hisz van két nagy gyönyörű gyermekem, szerető családom.Dolgom van még Sok!Nem akartam tenni semmit sem, mit leírtam, de ki kellett írnom magamból.
Ölellek barátom!
Szeretettel:Kriszti
Kedves Kriszti!
Én is együtt érzek veled, s csak nagyon remélni tudom, hogy nem arról van szó…
Bármilyen helyzetből talpra lehet állni, remélem, ezt ti is tudjátok. szeretettel: Andi
Drága Andikám!
Neked is csak azt tudom írni, amit Zsoltinak.Talpra állásból, sajnos az élet jelesre vizsgáztatott, hát küzdök most is.Nincs nagy baj már, csak fáj itt bellül…
Köszönöm , hogy olvastál, és velem voltál:Ölellek:Kriszti
Szia Kriszti!
Testes, komoly hangvételű sorok, nem rég kikerült verseimben is megjelent az indulat.A versed kicsit, olyan ami megfog, megrángat, majd elenged és eszedbe vési
nem csak te magad vagy, hanem körülötted is élnek emberek.Gyávaság síránkozni, bátorság felálni és segíteni bajba került társaidnak.
Nagyon jó vers, olyan "ütős"!
A vers másik olvasata kicsit szomorkás és ilyesztő, senki ne legyen gyáva, én már csak tudom.e
Remélem minden rendben van veled, s lesz időnk egymásra pár sor erejéig.
Üdv metál mackó barátod:Metal Koala
Drága Metál Maci Barátom
Nagyon jó lenne beszélni bizony.Halgattam a hangos versed.Nagyon tetszett!Sajnos nem kis trauma az, amin keresztül mentünk januárban.
Millió puszi:Kriszti