Csöng a telefon? Helyemről azonnal ugrom
Neved látom a képernyőn? Szinte már kábulok
Nem tudom mi ez az egész,
De lassan…áh megáll az ész
Meghallom a hangod? Úgy örülök!
De menned kell…letetted…Megőrülök
Este újra csöng: Felveszem
Tudom a választ, de neved kérdezem
Egész éjen át beszélgettünk. Elég!
Holnap suli vár, korán kelés!
De nem akarom letenni mégse
Új témát hozok a beszélgetésbe
Van barátnőd? Ugye nincs?
Barátom? Dehogy…senkim sincs!
Te lennél az, csak nem vagy itthon
S ha itt lennél sem árulnám el a titkom
Maradj csak…ott boldog lehetsz…tudom
Tönkretenni az életed én nem akarom
Azt látod, amit mutatok…s az laza…
Az leszek én, csak GYERE VÉGRE HAZA!
3 hozzászólás
Bár én elfogult…bla-bla-bla. Nekem nagyon tetszik, az önzetlenséged persze ismerem, de akkor is az tetszik a mondandóban a legjobban. Grat. Era
Dicsérendő dolog, ha valaki fiatalon verseket ír, s ilyen szépen megformázva, ráadásul jó rímekkel. Azonban fehívom figyelmedet egy hibára. Az első sor utolsó betűje ikes ike, s tudod biztosan, hogyan kellene írni. Javítsad ki, ne rontsa le a színvonalat. (Ha nem tudod, hogyan lehet javítani a honlapon, jelezd nekem e-mailen belső levélben, szívesen leírom.)
Szeretettel gratulálok: Kata
Nagyon szépen köszönöm a figyelemfelhívást és a kedves szavakat! A hibát észrevettem és természetesen máris javítom. Mégegyszer köszönöm