Valamikor gyermekkorom hajnalán
értettem az állatok, virágok szavát.
Lélegeztem az ősz avar fanyar illatát.
Mikor bomba robbant, jajongott a lét,
szakadt havas eső, szakadt verejték,
és vér, vér, sáros iszonyat a járdán.
Lovak hátán sebző ostor csattogott.
Bősz szél béklyóba kötözte az éjt.
Beszélt, csak beszélt hozzám a virág
súgta, kicsi lány ne reszkess, ne félj.
Mi történt a bádogkereszt alatt,
véres szirmok szálanként hallgattak.
Apró ujjamban szálka, a sárga házban
didergett vézna testem, térdre estem.
Elborult az ég, álmot borzolt a szél,
reggel még nyár volt, délben már tél,
a ricsajban semmit nem értettem.
Virágok illatát, a hős fákat féltettem,
a kicsi cicát, ki ágyamban dorombolt,
emlékem friss, az ózon áporodott volt.
Gyermekkorom I.
By oroszlán
6 hozzászólás
Drága Icuka!
Micsoda időket kellet átélned neked is gyermekkorodban.
Ezt örökítetted most meg ebben a szépen szomorú versben.
Verseid mind szépek, okosan írva – széppé téve.
Még azokat a nehéz időket is szépen tudod nekünk átadni.
Bocs! de jelölöm neked, hogy javíthasd, alulról felfelé olvasható:
"Elborult a ég" mert hiányzik egy z betű.
Szeretettel olvastam: Kata
Köszönöm drága Katám, hogy olvastad a versem, és örülök, hogy a szomorú történet ellenére tetszett.
Javítottam. (köszönöm a figyelmedet is)
Ölellek szeretettel
Ica
Kedves Ica! Prózádat már olvastam gyermekkorodról, tetszett leírásod. Most versben beszélsz gyermekkori benyomásaidról, érzéseidről, még teljesebbé téve azt a képet, ami bennem él a "kicsi" Icáról. Szeretettel üdvözöllek: én
Kedves Laci!
Talán nincs feldolgozva, amit igazából nem is lehet.
Őszintén mondom, nincs bennem semmiféke fájdalom, csak a szüleim utáni vágyódás maradt meg örökre.
Egy gyermek szerintem úgy éli meg a körülötte nyüzsgő világot, hogy az természetes, csak később jön rá, hogy nem volt az.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Drága Icám !
Remek gyermekkori összefoglaló életed kezdetéről.
Mesteri, egyszerűen nagyszerű.
Ölelésem : Zsu
Köszönöm drága Zsu!
Ölellek szeretettel
Ica