Nedve csorog álmos avarba,
Apró lelkek dongják, s az eleven csonk
Borzongva tűr…
Gyökerek üzenik a mélyből: ne féljetek!
Nem vész el, mi tiszta forrásból fakad!
S holdtöltekor a csonka életből
Ezernyi sarj kihajt!
Gyökerek
By virágénekNedve csorog álmos avarba,
Apró lelkek dongják, s az eleven csonk
Borzongva tűr…
Gyökerek üzenik a mélyből: ne féljetek!
Nem vész el, mi tiszta forrásból fakad!
S holdtöltekor a csonka életből
Ezernyi sarj kihajt!
3 hozzászólás
Szia Virágének!
A vers olvasása közben egy csillagos éjszakába tévedtem, a földön csak ez a facsonk álldogált magányosan, de mégis tudtam, hogy ebből a kis, elhanyagolt törzsből még nagy csodák fognak születni. Gyönyörűen fogalmaztál, magával ragadó mű. 🙂
Grat!
kedves Katalin!
Tegnap este, mikor hazajöttem, bementem a netbe, és a többek között, elolvastam a te versedet is. MInt mindig, el is kezdtem rögtön a választ, és abbahagytam. Egy ötletem támadt, a versedre, és hogy mi lett a vége, azt ma reggel korán, mikor a verssel készen lettem, habár nekem még mindig, tegnap késő este volt, fel is tettem. Ezeket a gondolatokat fejtette ki nállam a versed, ugyanis amikor kinyitottam az ablakomat, és még a bejövő illat is segitett
üdv Toni
Rövid mondataidban nagyon sokat mondtál el a gyökerekről, amelyek nagyon fontosak a mi emberi életünkben is.
Szeretettel: Kata