Most gyönyörű fehér minden.
Paplan fedi a földeket,
Csak te nem vagy itt,
Hogy csókjaiddal testemet befedd.
Hiányzol nekem-e gyönyörű téli napon,
Hisz veled nem csak csodás,
De boldog is lenne nagyon.
Félek, hogy nem látlak többé!
Félek, hogy nem hallom már soha hangodat!
Remélem nem űzöl szívemmel gonosz tréfát,
S talán majd egyszer,
Együtt csodáljuk a tavaszt.
Szeretlek téged-e gyönyörű téli napon.
Látásod hiányát, már lassan megszokom.
Bíztam benned, de mind’ hiába!
Te is férfi vagy, álnok és gyáva!
S én még is szeretlek.
És tudom, hogy máshol,
Valaki más is szeret tégedet!
Vajon iránta mit érzel?
Viszonzod-e szerelmét?
Forró vagy-e és férfias,
Mint velem voltál nem rég!
S még most is szeretlek
E rideg téli napon.
És arcod, szemed, hangod, érintésed
Elfeledni, már soha nem fogom.
Gyönyörű és rideg
By Falevél
20 hozzászólás
Fájóan szép vers! (Benne van a szerelem elmúlásának frissesége és a vágyakozás a még szeretett kedves után) Az elején azt hittem, hogy férfi tollából származik az írás, aztán rájöttem, hogy nem.
Gratula a vershez!
Nagyon köszönöm!!!
Légy üdvözölve kedves Falevél:)
Csodálatos verssel mutakoztál be, nagyon tetszett, átéreztem nagyon! Gratulálok, írj még ilyeneket:)
Köszönöm kedves bátorító soraidat Sieepwell!
Ngayon szép megfogalmazása a távoli kedves utáni vágyódásnak. Gratulálok: Colhicum
Kedves Colhicum! Köszönöm az értékelésed! Falevél
Szia Falevél!
Remek a versed, fájdalommal, érzelemmel teli, de karmokat is sejtető….
" Bíztam benned, de mind’ hiába!
Te is férfi vagy, álnok és gyáva!"
Odavágtál a kedvesnek:)
Tetszik nagyon
Köszönöm András! Akkor már nem volt a Kedvesem de a szerelme soká kísért még utamon. Minden jót: Falevél
Kedves Falevél!
Sóhajod száll valakiért…
Ha hiába bíztál benne,
Meg sem érdemli szerelmed!…
Versed tetszett!:)
Kedves Dóra! A szerelmet nem érdem szerint adjuk és nem is -e szerint kapjuk sajnos. De, ha nem így lenne, nem született volna meg sok-sok remekbeszabott irodalmi mű sem. És a szerelem annyira csodás, hogy akkor is várunk rá, ha tudjuk, elemészt minket! Köszönöm a hozzászólásod: Falevél
Kedves falevél!
Csak annyit: Nagyon átéreztem a versedet! Gyönyörűen megírt szomorú érzelmek hordozója.
Szeretettel: marica
Fájhat már a múltunk, Kínozhat a jelen,
De hinned kell hogy megtalál, az igaz szerelem.
Szili
csodálatos vers, gyönyörű képekkel….
Köszönöm Daisy!!!
Tőled nagyon jólesnek a dícsérő szavak!!!
Szeretettel: Falevél!
Férfiként e verset kikérem magamnak,
Nőként viszont minden sora fájóan igaz..
Miért is van az akkor,hogy a nők s a férfiak,
a halálig szenvedtetik egymásért magukat?
Mi férfiak sokszor az orrunkig sem látunk
mert fejünkből a vért, sűrűn pumpáljuk…
Azt,hogy mit veszítünk,sokszor nem látjuk,
hogy ócskavasért cserébe,az aranyat adjuk.
De hidd el kedves falevél,ez nem mindenki átka!
Hiszen Szült már anya fiút e világra,
ki az ösztönökön túllép,s nem a vére hajtja,
s nem veszti el kincsét,mert nem akkora marha..
Bár szomorúan látom,hogy egy másik ő miatt,
sokan elszakítják a régi kapcsokat,
hiszem,hogy minden lényre e tágas ég alatt,
vár valahol egy igaz kapcsolat!
Kedves Gothicure!
Ismét verselsz nekem!
Ezt köszönöm,
De talán, nem érdemlem.
Szép napot Neked!
Köszönettel: Falevél.
Kedves Falevél!
Nagyon szép vers, bár nem hízelgő első olvasatra
a férfinép számára, de fáj az igazság!
Második olvasatra meg hízelgő, mert az erős kötődésed
sejteti hogy szeretsz minket!
Ne veszítsd el töretlen bizalmadat irányunkba!
Remélem Neked megéri,
s kedvességed eléri
jutalmát!
(versesen)
Szirom
Kedves Szirom!
Nem kell keseredni, nem csalódtam akkorát, hogy elpártoljak a másik nemtől! 🙂
Köszönöm az értékelésedet!
Szeretettel: Falevél
Nagyon szép vers! Tetszik, hogy a gondolatok ívét nem törted meg versszakokkal.
Leticia
Köszönöm Leticia, hogy olvastál!
Szeretettel: Falevél.