keserű nélküled-füstje,
küszöbömön toporog hiányod,
az éjben fáznak egyedül-álmok
ágy sarkán kuporog a nincs,
tőle érzem, milyen nagy kincs –
– milyen finom a "vagy"
(nem engedem – távozz fagy!)
tudod: fázni nem hagylak,
nem akarom, Kedvesem –
– hát itt tartlak jó melegben,
bújj csak meg itt szívemben!
2 hozzászólás
Szia!
Nagyon szép lett, remélem, hamarosan visszakapod!
Ági
Kedves Éva!
Hány, este is az a hiány? Ha lassan is, de csak megérkezik. 🙂 Szép vallomás.
Szeretettel:Marietta