ha van, hát van,
ha lesz, hát lesz
mer így van ez; boldogan
gondolják sokan.
ha jön, hát jön,
ha nem, hát nem.
azon az állomáson
azért csak mindig várom
az én szívem.
ha hív, hát hív,
ha nem, hát nem.
akkor is tárcsázom,
ha, néha nem ér rá, reménytelen.
és el nem engedem!
a nap most szeplőst játszik
tóparti, nyári fellegekkel;
ők futnak, kacéran menekülnek,
kérik, „kedves napocska, engedj el!”
rég volt a tóparti ünnep…
én jegyet váltok,
végállomásig
végső határig,
elmegyek,
ha még megengeded
13 hozzászólás
Nagyon ötletes!
A NAP MOST SZEPLÖST JÁTSZIK´…
Gartulálok:sailor
köszönöm sailor!
ha nem is toplistás vers, de nekem tetszett, meg örülök, hogy neked is!
túlparti
megint itt!
Nagyon tetszik!
Igazán eltalált,ideadús!
Üdv:sailor
sailor, még egyszer köszönöm:
túlparti
Kedves túlparti!
Olyan szépen hatja át a flegmaság a versed, hogy az már gyönyörű, pedig a nem érdekel álláspontot nem szoktam szeretni. De van a versben néha egy kis keserv, egy kis öröm. Jól meg van fűszerezve.
Szalai Mihály
szia Mihály, meg köszönöm, h olvastál.
amúgy a flegmaság álarc.
túlparti
Érdekes versed formája, tartalma, mondanivalója, s az is, ahogy a túlpartival összehoztad a tópartit. Szeretem a különlegességeket, s a versed igazán az!
Örömmel olvastam: Kata
örültem, hogy elolvastad, lehet, vissza kell mennem "oda"
túlparti
Remek ez a versed így ahogy van…a forma, a mondanivalód. Szerelmes érzelmeid, mint a hinta…
Szeretettel gratulálok: Ica ( o
szia "oroszlán"!
jól esett, hogy írtál, különösen adok véleményedre:
túlparti
A "ha" feltételes mód! Hát rajta hát ha!
Az utolsó sorok kimondottan tetszettek!
szia Panka!
csak lenne igazad!
és köszönöm, hogy olvastál.
túlparti
Kedves túlparti!
Nagyon klassz a szerkezet, a feltételes mód kifejezetten illik hozzá. Néhol kicsit irónikus a mondandó, van ahol kifejezetten érzelmes, a végét pedig jól zártad. Micsoda szerelem! Üdv. Szilvi