Ah,
képzeld
hangomra ha felkapná fejét
az évezred,
zúgó sodrába
keresztbe állítanám
kopott szavaktól ékes írkám
turkálna benne
hagynám,
majd végül
lapjait kifordítanám,
s újraírnám
e nyamvadt,
nyüzsgő lényekre szabott
elherdált történelmet.
6 hozzászólás
kedves gyogyo,
igazán különös hangulata van versednek, számomra. Remek képekkel szinte láthatóvá varázsoltad azt a bizonyos irkát. Nekem tetszett.
üdv,eszkimo.
Erre az átírásra valahogy én is gondoltam.De te szépen.Grt.Z
Remek írás, megértem tartalmában, formájában is, jó "játék" ez… de kinek?
aLéb
Különös gondolat, remek köntösben. Gratulálok: Colhicum
Nagyon utolsócseppapohárban érzést váltott ki belőlem a versed. Nagyon olyan, mintha eleged lenne az egész világból, és ezért akarnád újraírni a történelmet. Szép vers, és érdekes gondolat! Gratz
Tetszik a versed, jó is lenne, ha újra lehetne írni a történelmet.