Ha egyszer majd
visszanézek,
tisztán fénylő,
letűnt képek,
felragyognak
a szívemben,
féltve őrzött
emlékemben.
Halk mosollyal
az ajkamon,
kitekintek
az ablakon,
messzire száll
képzeletem,
álmaimba
feledkezem.
Eszembe jut,
réges régen,
amikor még
kéz a kézben,
vágyunk izzott
forrón, mohón,
s túlléptünk a
szürke valón.
Világ gondja
nem létezett,
durvasága
nem érintett,
meghitt út volt
melyen jártunk,
tudtuk, mindig
erre vártunk.
Csendesednek
már a napok,
sorstól én már
mást is kapok.
Gondok, bajok
nem kímélnek,
egyre másra
visszatérnek.
Megrázkódom,
no de sebaj…
Felszakad egy
apró sóhaj.
Elbúcsúzom
az álmoktól,
boldogan szép
világoktól.
13 hozzászólás
a nyár különösen alkalmas, hogy magunkba szálljunk…
Szép elmélkedés.
Szeretettel
Emese
Köszönöm Emese!
Szeretettel, Judit
Azért szeretem többek között a verseidet, mert semmi nagy szavak, semmi cicoma. Teljesen olyan a megfogalmazása , mint amikor a hétköznapokban társalgunk, saját kis nyelvezetünkben.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta, én már csak ilyen egyszerű maradok…
Köszönöm, Judit
Kedves Judit!
Nagyon szépen írtad le ezt a hangulatot. A vers felépítése is tett hozzá, azáltal még jobban átélhető. Sajnos az idő múlásával egyre többször érez így az ember. Én is így vagyok vele, csak még nem sikerült leírnom. Nagyon tetszett szomorúsága ellenére is.
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Ez az idei nyár egyáltalán nem javít a hangulatomom, sőt…
Köszönöm!
Szeretettel, Judit
Szép gondolatok, tiszta rímekkel.
Gratulálok szeretettel: oroszlán
Kedves Oroszlán, nagyon köszönöm!
Üdv, Judit
Kedves Judit!
Nekem is nagyon tetszik a versed. "Világ gondja nem létezett…", egykor. Az utolsó két versszakban viszont, mennyi lemondás. Megható és szép.
Szeretettel
Ida
Köszönöm kedves Ida!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Mintha Arany Jánost olvasnám! "Az életet már megjártam…"
Nemesen egyszerű, tiszta, szép szavakkal.
Minden elismerésem. Nagyon tetszett.
Szeretettel:
Millali
Én köszönöm Kedves Millali!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Szomorúan szép vers.
Szeretettel: Ági