Wilhelm Busch:
WENN ICH DEREINST
Wenn ich dereinst ganz alt und schwach,
Und's ist mal ein milder Sommertag,
So hink ich wohl aus dem kleinen Haus
Bis unter den Lindenbaum hinaus.
Da setz ich mich denn im Sonnenschein
Einsam und still auf die Bank von Stein,
Denk an vergangene Zeiten zurücke
Und schreibe mit meiner alten Krücke
Und mit der alten zitternden Hand
So vor mir in den Sand.
Ha egyszer vén leszek
Ha vén leszek egy szép napon,
s az enyhe nyárban lesz alkalom,
kisántítok a házból néha
a hárs alá, a hűs árnyékba,
s a kőpadon ülve a langyos fényben
magányosan, csendben emlékszem,
az eltelt időre gondolok,
s mankóim, elnyűtt, öreg botok,
meg két kezem ír majd rázkódva
elém a homokba.
7 hozzászólás
Szep nagyon, orulok hogy leforditottad nekunk. Szerettel
Nem túl csábító gondolatok… de talán így valahogy lesz…
Szép a vers, hiteles a mondanivaló…
Szeretettel
Ida
Szép munka a fordításod.
Gratulálok: oroszlán
A vers nagyon klassz, de hogy mennyire jó, mint műfordítás, ahhoz nem tudok hozzászólni, mert nem tudok németül…Üdvözlettel. én
Nagyon szépen köszönöm mindnyájatoknak! Itt-ott még van mit javítani rajta, majd meg is teszem:))
Szeretettel: Klári
Azt gondolom Klári jól sikerült a fordításod, a vers minden tekintetben megállja a helyét!
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne, jólesik, hogy ezt mondod, köszönöm szépen:)
Szeretettel: Klári