Tenger ringatta könnyű csónakon
ha eljössz, életem megint víg lehet.
Ott várok Reád, hol parti szirteken
habok omolnak, mint hűs sóhajok.
S ha érkezel, örvendezem Neked,
miként madarak a hajnali fénynek –
sarudat hogy méltatlan por ne érje,
sziromból hintek bársony szőnyeget.
Csókom pecsét lesz hű szövetségen
– karom oly szent lánggal ölel Téged,
hogy érezd, sosem engedlek el többé.
Messze tűnnek hittelen reggelek,
s ahogy éj szárnya illan hegyeken,
nincstelenségem is úgy válik köddé.
7 hozzászólás
Szia, ez a vers is nagyon szépre sikeredett! A várakozás, az ígéret – fogadkozás és "együtt" érzésének egysége összegződik az utolsó három sorban…
Az utolsó sor hihetetlenül jó! "nincstelenségem is úgy válik köddé." Egyrészt az ember önmagához képest nem tud "megméretni", másrészt a "nincstelenséget" kipenderíti a társ létezése. 🙂
Gratulálok!
Gyömbér
Kedves István!
Gratulálok a szép ölelkező rímes szonettedhez. Én is rabja vagyok a szonetteknek.
Élvezettel olvastam: Kata
Kedeves István!
Szépen sikerült szonettedhez gratulálok!
Érzéseid odaadó gyengédsége nagyon tetszett!
Képeid,hasollataid:´sziromból szönek bársony szönyeget´,
szintén!
Gratulálok:sailor
István, tetszik a szonetted tartalmi építése, a quartinák és terzinák ha nem is kemény, de érzékelhető tartalmi szétválasztása (ezt leginkább a rímképlet által meghatározott hosszabb gondolatok íve hozta bennem). Két gondolatom van még a verssel, mint szonettel kapcsolatban. Az egyik: nem tudom, szándékos volt-e, ahogy a szótagszámokat változtattad (quartinák 10-11-11-10, terzinák 10-10-11) mindenesetre érdekes hatású, sajátosan fegyelmezett formát ad. A másik észrevételem a ritmus. A szonettek sorai alapvetően hendekaszillabusok, és ebben a formában a ritmus eléggé meghatározott, leginkább jambusi, vagy trocheusi. Ezt a ritmust kerestem. Mindezek mellett szépen, jól érezhetően vezetett vers, örömmel olvastam.
aLéb
Szép tartalom, a ritmus nekem is egyenetlen kicsit. Régebben jambikus volt a követelmény, ma már ez nem fontos. De valami ritmusa mégis kellene legyen.
Lehet, hogy ha a hosszabb szótagszámú sorok az ölelkezők, akkor jobban teljesül ez a kívánalom…de ezen már ne változtass, szerintem, mert szép azért…:)
Drága Steph!
Gyönyörű, mint mindig… 🙂
Tudom elfogult vagyok, de megérdemled!
Szeretettel olvaslak mindig!
Tünde
Kedves István.
Szép szonettedhez szeretettel gratulálok!
Edit