Ha te értenéd, mennyire fáj
hogy el kell dobnom aki vár,
ha te tudnád mennyire sír
a lelkem, feldúlva s némán hív,
de nem lehetsz velem, tudom
s majd egyszer múló alkonyon,
megérted mennyire szeretlek,
s ha magad volnál, már vinnélek,
olyan tájra, hol nem jártál még,
hol nincs szó, csak az érintés,
hol ketten lennénk egy kis zugban
ébredj te lány ! …csak álmodtam….
Ha értenéd…
By Susanne
8 hozzászólás
Kedves Susanne!
A szerelem már csak ilyen, van, hogy csak álmodozik az ember róla, mégis csodás és egyben fájó is tud lenni. Gondolom én az örök álmodozó. Romantikus szép versedhez gratulálok!
szeretettel-panka
Kedves panka !
Köszönöm, hogy nálam jártál,tényleg így van, hogy néha csak álmodozunk róla….
Így igaz csodás dolog a szerelem, még ha néha a legfájóbb érzések egyike !
Szeretettel: Susanne
Kedves Susanne!
Nagyon szép szerelmes vers. Ha szerelmesek vagyunk szépeket álmodik, de egyszercsak mindenki felébred… sajnos. Üdv. Szilvi
Kedves Angyalka !
Így igaz ! ahogy írod..egyszer mindenki felébred !
Nagyon szépen köszönöm látogatásod !
szeretettel: Susanne
Furcsa érzés a szerelem. Annyira tud fájni, amekkora öröm.
Kedves csavar a végén, hogy csak álom.
Szeretettel: oroszlán
Kedves oroszlán !
Örülök, hogy úja nálam jártál !
Bizony furcsa érzés, a csavar a végén : tényleg álmodtam !
Szeretettel: Susanne
Kedves Susanne!
A szerelem olyan rózsatövis, mely úgy szúr, hogy csiklandoz.
Tetszett a versed.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Örülök és köszönöm, hogy nálam jártál,
s kedvedre való verset megint találtál ! 🙂
Szeretettel: Susanne