A sötétben fényt
fényben takaró
árnyékot akarok
ha tüdőm tele
ürítem mélyen
ha levegő kell
beszívom egészen
csendben a zajra
dübörgésben
a halkulásra vágyom
ha futni kell
kívánok feküdni
szalmaillat ágyon
ha szeretnek
a gyűlölet hiányzik
ha megvetnek
térdre rogyva
mormolom Istenem
békítő imádat.
Ha itt vagyok
hívnak lenni
valahol máshol
ha érkezem
újra hiányzik
az a távol
a hegyek a fák
a bíborvörös alkony
és a csobbanás
odalenn a parton
ülni sziklán
figyelni száraz
avaron hangyákat
érezni lábamon
ahogy araszolva
másznak
mozdulatlan kézzel
magokat dobálni
kíváncsi madárnak.
Ha itt vagyok…
By öregsam
1 hozzászólás
Nagyon kettős vers, főleg az elején, de remélem, jól érzem, hogy a belső béke vágya és az ahhoz megfelelő környezet iránti vonzódás íratta veled ezt a verset. Gondolataid tiszteletre méltóak, képeid plasztikusak. Kicsit a végét érzem nyitva, de így is egész.
aLéb