Ha rád gondolok, nincs a percnek súlya,
nem telepszik gond a felkelő Napra,
éjjel nem bújik felhők mögé a Hold,
mégis ragyogásod legszebb alatta.
Ha rád gondolok, tompulnak a hangok,
elszakad a zaj vonójának húrja,
bármerre járok, nem hallok más zörejt,
szívdobogásom himnuszodat zúgja.
De jó lenne a lelked körbefonni,
édesen marasztaló, szép malaszttal,
az volna jó, magamnak megtartani,
együtt merülni szerelmes szavakban,
hol tested testemmel maradni vágyna,
s így halni majd az utolsó tavaszban.
9 hozzászólás
A szerelem könnyed tánca. Ez jutott először eszembe, ahogy olvastam.
Finom, légiesen könnyed érzést ad, már az első sor, megfogott. "…nincs a percnek súlya,"
Örömmel olvastam, gratulálok!
pipacs
Kedves Pirospipacs!
Köszönöm, hogy olvastad és értékelted. Örültem Neked.
Szeretettel: Adrienn
Kedves Adrienn!
Szép szerelmetes vers. Tetszett benne az, hogy az egész verset áthatja az izgatottság, egyfajta áhitat is körbelengi. Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvi!
Köszönöm szavaidat és örülök, hogy tetszett.
Üdvözlettel: Adrienn
Kedves Adrienn!
Gyönyörű, érzésekről szólsz! Jó volt mondataidban elmélyülni! Ilyen lehet az igazi szerelem "tiszta" szimfóniája!
Kedves Rudy!
Köszönöm értékelésed. Most kitört belőlem néhány szerelmes vers, akarta, hogy megírjam.
Kedves Adrienn!
Az érzések csodaszép megfogalmazása ez a vers. Ettől a mámorító érzéstől lebegve tényleg minden egyszerűnek, súlytalannak tűnik. Nagyon szépen érzékeltetted ezt a versedben.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Örülök, hogy itt jártál, olvastad és értékelted a versem. Köszönöm.
Szeretettel: Adrienn
Kedves Adrienn! Mindig rajongok a Nő szerelmes verseiért, gyönyörű!
Szeretettel:Gugi