távol ködéből feldereng
pillantásod, s elmereng,
eltűnik idő, messzeség…
Feledve, mint elhagyott, szép
fuvolák rég hallott hangja,
ha szól a csendben, s e hangra
visszatér a holt zenész.
Reménytelen szerelemmel,
mint kariatidák vágya,
a néma hangszerbe zárva,
bolyong mélán, üres szemmel.
Hallgatja örökre már
tábortüzek énekét,
dallammá vált életét,
s hangjain az éjbe száll.
Eltűnik idő, messzeség,
hullámzol lágyan a tájban,
örök dalban és vágyban,
hangod hallom, ha sír a szél…
57 hozzászólás
Kedves András, szép vers és még az is tetszik, hogy keretbe fogtad.
Üdv: József
kösz, hogy olvastad szhemi, örülök, hogy tetszett
Szép líra lett, kedves András:)
örülök, hogy tetszett, kedves Henkee:)
Nagyon szép, s a keret valóban kiemeli a mondanivalót. Gratulálok, András: Colhicum
köszönöm, kedves Colhicum, örülök, hogy tetszett
András…ez nagyon szép…
köszönöm, hogy olvastad, dinipapa és örülök, hogy tetszett
….szép-szomorú líra a tiéd,nagyon érzed!!!!!!!!!!!:)……finoman puha és semmi bántó nincs benne:)…grat…doratea
köszönöm, kedves Doratea:)
Egyszerűen gyönyörű ez a vers, András!
örülök, hogy tetszett, barackvirág:)
Szép, fájós…elmerengős…
Örülök, hogy olvashattam!
Gy.
köszönöm, hogy olvastad, kedves Gyömbér
Kedves András! Nagyon jó verset olvashattam ismét tőled, élmény volt. Nagyon tetszett a keret, tényleg kiemeli a fájdalmat, az érzéseket, a mondanivalót. Szeretettel: Andika
köszönöm Andika, örülök, hogy tetszett
A keret hangsúlyosabbá teszi a mondanivalót. Tetszik a versed.
Rozália
örülök, hogy tetszik, kedves Rozália, és köszönöm, hogy olvastad
Mélyen borzongató sorok. A többit már mind elmondták előttem. Remek vers.
örülök, hogy tetszett, kedves Arany
Nagyon tetszik a forma, gyönyörűen kihozza a mondanivalód szépségét:) Gratulálok András!:)
köszönöm, kedves sleepwell:)
Gyönyörű! Különösen tetszenek az áthajlások.
jólesik, hogy az áthajlásokat is érzékelted…köszönöm, kedves Valínia:)
Kedves András!
Nagyon tetszik, ahogy az elszállt hangokat megidézed, ahogy a múlt feloldódva elő előbuggyan a szél sírásában.
Örülök, hogy tetszett, Májusfa…köszönöm, hogy olvastad
Gyönyörű vers! öröm volt olvasni:) Gratulálok!:)
nem lehet elégszer:)
köszönöm, hogy olvasol, kedves sleepwell! örülök, hogy tetszett:)
úgy látszik csak nekem nem tetszik… annyi szép dicséretet kaptál.
a rímek nem szépek..
ha sír szél – messzeség… nem rímel (ismételgesd hangosan)
feldereng – elmereng… ragrím
elhagyott szép – a holt zenész… nem rím (ráadásul ritmushibás: a holt zenész szép jambikus, a másik daktilus)
hangja – hangra… hm hm… ragrím (majdnem, ha nem az akkor is önrímgyanús)
szerelemmel – szemmel… megint ragrím
vágya – zárva… ez még elmegy asszonáncnak (bár meglehetősen távoli)
már – száll… c-c
énekét – életét… ragrím
messzeség – sír a szél… talán elmegy
tájban – vágyban… mégegy ragrím.
olvass verstant! főleg ha kötött formát választasz – ahhoz jön jól.
már elkezdtem verstant olvasni…és valóban van mit tanulnom.
a feldereng-elmereng miért ragrím? na mindegy….(hol van ott rag?)
építőszándékú kritikádat köszönöm
üdv.: András
akkor képzőrím (mindegy… nem?)
a dereng és a mereng is ige…ha ez ilymódon képzőrím…hát akkor az…
(valóban mindegy)
http://hypersite.uw.hu/nyelvtan/szokepzes.htm
Bocs, hogy beleszólok, de mindkét szó alapige. Ha képzőjük lenne, szerinted mi az alapszó? (talán "der" és "mer"?)
Üdv: Borostyán
lásd a hivatkozást…
Megnéztem az általad ajánlott hivatkozást. A képzők között nem szerepel olyan, hogy -eng, ráadásul a képzők lényege, hogy módosítják egy szó jelentését, itt viszint nem ez történik, hiszen ha a mereng vagy dereng szavakról levágom az -eng végződést, érthetetlen szót kapok. Ráadásul amit megadtál, az egy magánszemély honlapja, nem látom szakmailag, nyelvészetileg megalapozottnak…
kedves Borostyán!
a derül és a merül igéink is alapigék, mégis rímképzés szempontjából a ragrím kategóriába sorolhatók.
egyébként a képző "ng" és még neve is van: gyakorító képző (mellesleg elsősorban a nyelvújítás használta)
feszül – feszeng
merül – (gondolataiba elmerül) mereng
derül – dereng.
mást jelentenek, mint az alapszavak (tehát módosította a szó jelentését).
Jól van SajnosNem…tiéd a baktertojás:) de kit érdekel?:)
na mentem
Borostyánt
Kedves SajnosNem!
Sajnos nem szeretem az olyan okosokat, akik csak kötözködni akarnak, nem segíteni a kritikáikkal. Az elején ragrímnek tituláltad a mereng-dereng szavakat, miután megkérdőjeleztük, képzőrímnek nevezted, most, hogy ez sem jött be, ismét ragrímnek… Mellesleg a lényegen nem változtat: Nekem tetszik András verse. Ja, egyébként József Attilánál, Adynál, és még sorolhatnám nagyjainkat, szintén előfordulnak ragrímek, de attól még sokaknak tetszenek a verseik:)Ezennel bocsánatot kérek Andrástól, hogy az ő alkotása alatt bocsátkoztam vitába a nyelvészet nagymesterével:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Köszönöm, hogy kifejtetted a véleményedet (c-c-zés nélkül)
Megtisztelő, hogy tetszett a versem.
üdv.: András
Kedves Borostyán!
a ragrím és a képzőrím egy és ugyan az…
mielőtt vitába szállnál, kérlek tájékozódj (mind a nyelvtant, mind a verstant illetően).
Borostyán kedves!
Arról nem is beszélve, hogy József Attila halála óta eltelt 2-3 emberöltő – azóta némiképp változott a költészet.
Mellesleg teszemazt József Attila nem azért alkalmazott ragrímet (nincs rá túl sok példa), mert nem tudott volna jobbat találni, hanem azért mert azokkal erősítette a mondanivalót. Tehát az egy választás és nem kényszer eredménye.
A cinizmus az érvtelens fegyvere.
"Ugyancsak tiszta rím a rag- és képzőrím (itt tehát a szótő nem rímel), minthogy azonban az azonos toldalék gyakran azonos nyelvtani funkciót jelöl, a ragrím meglehetős egyhangúságot szül. Példa a toldalékok rímeltetésére Csokonaitól:
Állott a Természet örök építménye,
Élt az emberiség legszentebb törvénye.
Természet! emeld fel örök törvényedet,
S mindenek hallgatni fogják beszédedet."
Ezeket a sorokat a Wikikönyvek Költészet/Verstan című fejezetéből másoltam ide neked, kedves SajnosNem. Itt az áll: rag-és képzőrím, nem pedig rag-, azaz képzőrím, tehát a kettő nem ugyanaz. Azon kívül, ha Csokonai megengedhette magának a ragrímek használatát, talán András is…
Egy kérdésem lenne még: Mely kiadónál jelentek meg köteteid? Szívesen vennék egy-két példányt, hogy tanuljak belőlük. Én ugyanis nem tagadom, hogy amatőr vagyok, és tanulni jöttem erre az oldalra, nem másokat kioktatni.
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Tipikus vagy… azt olvasol ki egy szövegből, amit beilleszthetőnek tartasz érvrendszeredbe. Figyelmes tekinteted elsiklik afelett, hogy a toldalékrím (akkor hívjuk így – bár verstan szempontjából mindegy, hogy ragrím, vagy képzőrímről beszélünk… mondhatnám szó szerint és képletesen is: egy szar) "meglehetős egyhangúságot szül". Nem tudom mit szólnál egy olyan napjainkban keletkezett vershez, amiben csak a "vala" szó rímelne.
Csokonai korában a ragrím volt a rím… számold meg az ujjacskáidon, azóta hány év telt el. Hála istennek volt egy Arany Jánosunk, aki elfogadtatta az asszonáncot. Csokonainak még csak ez az egy rímfajta volt a birtokában (meg az önrím). Most már van pararím, kecskerím, kínrím, asszonánc, stb… Az eszközök megsokasodtad.
A költészet folyamatosan alakuló (fejlődő) valami. Tehát ami megfelelt négyszáz éve – az ma már aligha felelhet meg.
Azt írod, tanulni jöttél ide, ám elutasítasz olyan evidenciákat, hogy a "mereng" az képzett szó, hogy a "mereng – dereng" az ragrím (bocsánat: toldalékrím). Hozzászólásaim egy-egy állítását kiemelve próbálsz sarokba szorítani egyre gyengülő érveiddel közben magadat is cáfolod. Olyat kérsz rajtam számon (verseskötet), ami nincs összefüggésben vitánkkal. Ismerek olyan rímfaragót, akinek már négy verseskötete jelent meg, de költészete fabatkát sem ér, és ismerek olyan költőt, akinek még nincs kötete, ám tehetsége kétségbevonhatatlan.
sn
Kedves sn!
Feltételezem, az utolsó mondatoddal magadra céloztál:) És azt hiszem, ezzel le is zárhatjuk magas röptű vitánkat. András verse eddig mindenkinek tetszett – téged kivéve. Valójában nem muszáj hsz-t írni… főleg, ha valaki csak fikázni akarja a másik művét, és teszi ezt úgy, hogy közben felmagasztalja a sajátjait. Ha valami nem tetszik, hát lapozz tovább! Én is ezt teszem:) Ja, és szeretnél te valaha eljutni Csokonai szintjére…
Bocs, még valami. Egy lexikon szerint: "A képzők a nyelvnek azon alkotó részei, melyek már önállóságukat elveszítették, s az önálló (!) szókhoz ragasztva, a fogalom módosítására szolgálnak." Tartom tehát, hogy a "mereng" végén nem képzővel van dolgunk.
Megnéztem az általad ajánlott hivatkozást. A képzők között nem szerepel olyan, hogy -eng, ráadásul a képzők lényege, hogy módosítják egy szó jelentését, itt viszint nem ez történik, hiszen ha a mereng vagy dereng szavakról levágom az -eng végződést, érthetetlen szót kapok. Ráadásul amit megadtál, az egy magánszemély honlapja, nem látom szakmailag, nyelvészetileg megalapozottnak…
Ez tök jó! Ne lovagoljatok fiúk, nem az irodalmi Nobel-ra hajtunk.. Ez amatőr költők klubja.. hobby. És ahoz képest ez a vers kifogástalan.. Verstan ide vagy oda.. SajnosNem esetleg egy dühös magyartanár vagy? Kritikáid többsége a szerkezetre koncentrál..,
Mondjuk attól még jó vita, csak lehet hogy kicsit mély ide..
András gratulálok, nagyon klassz vers ez ! 🙂
Janka
Kedves Janka!
Akár tanár, akár nem, és akár dühös, akár nem…írni azt ír ide és máshová mindenki amit akar…ahogyan mi is….köszönöm, hogy olvastad és örülök, hogy tetszett:)
üdv.: András
Kedves Janka!
miből gondolod, hogy dühös vagyok?
Kedves András!
Nekem is nagyon tetszett a versed! Biztosan Te sem gondoltad, hogy nyelvtanóra lesz belőle. Ki így, ki úgy, de tanul ebből is. Azért remélem nem szegi az alkotásban a kedved! Kár lenne érte!
Barátsággal Panka!
semmiképp nem, kedves Panka…bárki megírhatja a véleményét,
és nem tetszhet mindenkinek…köszönöm, hogy olvastad, örülök, hogy tetszett…:)
barátsággal: András
Kedves Borostyán!
Kérlek, emeld ki azt a mondatomat, ahol felmagasztaltam volna saját művemet.
Ezennel megkérlek, hogy ne adj olyan szavakat a számba, amiket nem mondtam.
Az, hogy szavaim a Te fejedben milyen abszurd értelmet nyernek – nem érdekel, az viszont kifejezetten zavar, hogy ezt megsemmisítő igazságként projektálod.
Kisstilűnek és rosszindulatúnak tartom a személyeskedés ezen formáját. ami csak légbőlkapott feltételezésekre alapszik.
Nem szeretnék Csokonai széntjére eljutni – más kor, más megközelítés, más világlátás, más nyelviség… semmi közünk egymáshoz. Már a feltételezés is nevetséges és nélkülöz minden olyan hozzáállást, amivel a művészeteket meg szabad közelíteni.
Nem tudom mi a baj az első hozzászólásommal – egy véleményem szerint rossz versre írtam egy személyeskedésektől, indulatoktól mentes szakmai kritikát. Nem csak "fikázok" – ha figyelemmel kísérted volna hozzászólásaimat (valószínűleg nem vetted a fáradságot), nem állítanál ilyet.
Úgy ítélem, hogy ez az ablak a vélemények kifejtésére szolgál – így ez a kérésed, hogy "ha nem tetszik, hát lapozz tovább" részemről nem tartható. Felháborít a vacak körüli ajnározás, a viszontédibédizés – az irodalom szememben van akkora szentség, hogy ne menjek el nyilvánvalóan rossz alkotások mellet. Hiszem, hogy hozzászólásaimal legalább annyiban tudok segíteni, hogy költőnk, költőink utánajár(nak) a megkritizált dolgoknak.
maradok tisztelettel: Kónya Gábor
Eléggé elmérgesedni látszik ez a vita, és erre szerintem semmi szükség.
Nézd SajnosNem, nekem az érzéseim, gondolataim leírása kikapcsolódást jelent,
és magam sem tartom irodalomnak.
Nincs jelentősége számomra, hogy azok az írások, amiket szívesen olvasok, és örömet okoznak nekem, számodra, vagy bárki más számára értéktelenek-e.
Zenét is hallgatok, mi több, sok zenét, és élvezettel, pedig nem vagyok zenész. Képzeld el és botránkozz meg, ha neked úgy esik jól, van gitárom is:)
Bosszant viszont, ha egy könyvet úgy "terveznek" ahogy nem lenne szabad, vagy a legtöbb újságban megfigyelhető teljes hiánya még az alapvető tipográfiai ismereteknek is! Mégsem tudom megváltani a világot….
Bizonyos mértékig megértem tehát az álláspontodat, de valami olyasmit érzek,
hogy elrontod a játékomat. Nekem, és úgyvélem még sokaknak valóban játék, kikapcsolódás az ami neked véresen komoly… de ezt feloldani nem tudom.
Engem nem idegesítenek a ragrímek, erről sem tehetek.
Ezeket az előb-utóbb általában személyeskedésbe torkolló vitákat pedig szeretném elkerülni fentiek miatt.
Ha erre tekintettel leszel, azt megköszönöm.
Maradok aki voltam: András
Kedves András!
Köszönöm békítő szándékodat és megértő magatartásodat.
Igazad van… ha egy újságot tördelő grafikai stúdiótól elvárod a tipográfiai alapvetések betartását: a lipcsei soresés, a minusz-diviz használata, az aranymetszet (és még sorolhatnám)ismeretét, akkor én is jogosnak ítélem elvárásaimat.
A különbség piciny – itt viszonylag könnyen hangot lehet adni véleményemnek… egy újság esetében ez körülményesebb.
Igen… valóban komolyan veszem a költészetet. Véresen komolyan – ez tudom, hogy hibám, de szinte már missziónak tekintem.
Ezúton kérek Tőled elnézést a versed alatt kialakult méltatlan vitáért.
sn