könnyes szemekkel kérdi
mit ér az élet
***
eddig azért élt
hogy egyszer nagyapa lesz
éveket várt rá
***
amikor az lett
a sors nem engedte meg
hogy szerethesse
***
sok éveken át
pokoli életet élt
a halált kérve
***
napi kérelmét
Isten sem hallgatta meg
Ő tudta miért
***
ma hét évre rá
ő egy boldog nagyapa
és örömmel él
***
a megtagadás
egy új életet adott
unokájával
2 hozzászólás
Nem mondanám Tóni, hogy haikuk, mert nincs közük a természethez, természeti képekhez. De ettől függetlenül szeretettel olvastam, és nagyon megértelek.
Sok után egyes számot használunk.
Kivenném az elválasztó jeleket, és sima versként adnám közre.
Ölellek
Irén
Kedves Irén!
A Haikut, igazi keleti Haikukkal kezdtem el. de ma már úgyszólván gyugat formában írok, vagy mégy helyesebben mondva, az én Haikuimban a csak a forma Haiku, de úgy a személyi, mint a tartalmi formája, egyáltalán nem keleti.
Az elválasztó jelek az egy-egy gondolat külön állását jelzik, mint egy csokorba tett virág, egy más, de mégis egybekötött egységét jelenti.
A helyesírási, vagyis a magyar nyelvben elkövetett hibára való figyelmeztetésedet köszönöm, mert csak ezek által tudok előre haladni.
Köszönöm, és
üdv Tóni