Haikucsokor: Csak egy kis kavics

egy lapos kavics
az elhagyott út mentén
élte életét
***
kemény élet volt
mindenki csak taposta
élete során
***
ötven évet várt
két kis szerető kézre
egy kis mosolyra
***
majd egy boszorkány
megbotolva mérgében
a vízbe dobta
***
mint lapos kavics
a víz felett siklott, míg
lassan elmerült
***
taposás megszűnt
de reménye fellángolt
ott a víz alatt
***
érzi és tudja
hogy pár hónap múlva, a
patak kiszárad
***
az unokáját
erre vezeti útja
és megtalálja
***
's mint egy amulett
egy egész életen át
vigyázni fog rá