ma a facebookon, e
mese házikót
***
egy régi emlék
mint kék égből a villám
úgy csapott le rám
***
nekem is volt ott
a kis Tisza partján, egy
mese házikóm
***
bodzából építettem
régi indián módra
még be sem ázott
***
egy árva gyerek
egyedül ott élte át
legszebb álmait
***
ott voltam boldog
nem voltam más terhére
senki sem bántott
***
már hét évtized
elmúlt ott a kis Tiszán
és itt rajtam is
2 hozzászólás
Kedves Tóni!
Szinte láttam magam előtt azt a kisgyermeket… megérintette a lelkemet a szép haikucsokrod! Kívánom, hogy az a boldogság ne csak a múlt legyen, hanem a jelen is!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Annyi rosszat átéltem már az életemben, és remélem, nem ez lessz az utolsó, amit átélek. (remélem)
Egy képet láttam tegnap a Facebookon, és arra írtam.
üdv Tóni