Hajnal

Mikor már úgy érzed, hogy elég
Minden mi benned volt egy pillanat alatt elég
Nincs már hely, hol álomra hajtanád fejed
Nincs már kéz hová helyeznéd a kezed
Akkor bukik ki minden
Minden amit eddig lenyelni tudtál
Minden amitől megválni nem akartál
Dobd a tűzre, lelked tüzébe
Lángoljon, most fájjon
Most égjen, most pusztítson
Gyötrődj, félj
De tudd a nap holnap is felkél
Ha elhamvasztottál mindent
Mindent ami számít
Egyedül leszel, egyedül…
Mint talán még soha
De tudd,
De gyógyírt hoz majd
Felkelő nap árnya