Hajnalban ébredeznek az angyalok,
Szárnyaik nyújtogatják,
Hajnalban ébredezik a szerelem,
Hogyha lángra gyújtják
Hajnalban ébredeznek a vágyaim,
Hogyha támogatják,
Hajnalban érzem azt, hogy minden más
Világom átforgatták
Hajnalban érzem, hogy a hűs szellő
Cirógatja a bőröm.
Hajnalban érzem, hogy azt szeretném
Legyél a börtönőröm.
Más rabságra vágyom, mint a többi ember,
Másként suttognám füledbe „I remember”.
Más korban is éltem szerelemben Veled ,
De csak most ismertem fel a nekem hagyott jeled,
Most tudtam meg rólad, hogy szívünk együtt dobban,
Ha egymásra találunk az mindig nagyot robban.
Most tudtam meg rólad, hogy lelkünk egymást érzi,
Ha Téged bántanak az én szívem is vérzi.
Most tudtam meg rólad, hogy örömünk is közös,
Tegnapig a jövő, homályos volt, ködös.
Mára kitisztult az oltalmazó ég is,
Megszűnt az alagút, beáradt a fény is.
Lelkemben a békét újra megtaláltam,
Mikor Téged láttalak angyallá váltan,
Rögtön észrevettem nem kell tovább mennem,
Csak egy dolgom maradt örökkön szeretnem
Azt akit kerestem, azt akire vágytam
Mert itt van Ő előttem, végre megtaláltam.
1 hozzászólás
Igazán szép, romantikus szerelmes vers ! Talán éppen az ilyen szerelmekből nő ki a család a csendesülő szeretet, amiből majd jut mindenkinek, felnőttnek, gyereknek elegendő !!! A boldogsághoz!!!
szeretettel fefo.