C sípős hajnal, nem jön a busz sem, fázik az ember.
S zótlanul áll, tipereg-toporog, felhúzza a zippzárt.
E lmagyarázza magának: nincs hiba, itt a november.
P irkad az égalj, terhes felhő könnyezik immár.
E z kellett még, más se hiányzott, nincs meg az ernyő.
R ejtély, hol lehet? Itt volt tegnap! Rejti a táska!
E h, nem számít, úgyis mindjárt elmegy a felhő!
G ond egy szál sincs, itt van a busz, már elvisz a gyárba!
6 hozzászólás
Nem fér a fejembe, hogyan tudsz ilyen spontán hexametereket írni. Könnyed és dallamos, hibátlan időmérték. Én erre nem vagyok képes. Legalábbis bele sem merek gondolni… Ez külön műfaj – a te műfajod! Mennyi idő megírni egy ilyet neked? Negyed óránál nem több, ugyi? (nekem egy élet is kevés lenne:-))
Tudod, úgy, hogy egy játékban az volt a feladat, hogy írjuk le Odüsszeusz útját Trójától Kirkéig, hexameterekben. Az győzött, aki a leghosszabb “eposzt” írta. Véletlenül sikerült megnyernem, de a második helyezett szerintem jobbakat írt!:-))
No, aztán úgymaradtam!:-)))
Hogy mennyi ideig tart, az nem jellemző! Van amikor negyed óra, van ,hogy több!
De biztos Te is képes vagy rá, nem olyan nehéz!!!:-))
Az egy kicsit nehezebb, hogy akrosztikon is legyen ráadásul!:-))
Jó gyors szél lehetett…
Kedves Hajcihő!
Köszönöm megtisztelő szavaidat! Sokat jelent számomra egy olyan ember pozitív véleménye, akiről tudom, hogy nem rejti véka alá, ha valami nem tetszik!
Üdv:dodesz
Érdekes téma, és ismerős probléma az esernyővel 😉 ezzel együtt pedig jó hexameter! 🙂 No és némi emléket is felidéztem általa… azt a régi, jó gyárat, ahol az apám dolgozott annak idején, 40 éven át, három műszakban; bizony sokan szerették azt a gyárat, de sajnos már nincs meg… 🙁
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Az a gyár, ahol édesapád 40 éven át dolgozott három műszakban, akár az a gyár is lehet, ahol én dolgoztam 17 évig három műszakban, a felszámolásáig.
Mondom, lehet!
Hiszen az utóbbi időben nem egy gyár sorsa lett ugyanez!
Szeretettel: dodesz