Halkoncert a tóban,
nagy élmény valóban.
Jó, vidám dalkoncert,
s nem gyászos halkonzerv.
Dalol ott a sok hal,
oly nagy a hangzavar.
A csuka bariton,
túlzeng a lányokon
akik pontyok,
ezért potyog
a sok csokor,
s a botor
harcsa basszusa
orosz csasztuska,
s a szoprán dizőz
ki nekik főz,
hal a tortán
egy keszeg-lány.
Komoly halúr,
testes amur,
zengi a Verdit,
s teker egy verklit.
A fogas hőstenor,
ő olaszul dalol,
Egy sügér a szoprán,
énekel szaporán.
Békakórus brekeg,
az egész tó rezeg.
Csak a teknős hallgat,
nem híve ily dalnak,
ő sok lemezt csinál,
de mind heavy-metáll…
2 hozzászólás
Kedves Albert!
Én pedig ahogy olvasom élőkről szóló versed, elámulok, ahogy magam előtt látom:
"A csuka bariton,
túlzeng a lányokon
akik pontyok,
ezért potyog
a sok csokor,
s a botor
harcsa basszusa
orosz csasztuska,
s a szoprán dizőz
ki nekik főz,
hal a tortán
egy keszeg-lány.
Komoly halúr,
testes amur,
zengi a Verdit,
s teker egy verklit."
Ezt csak Te tudodígy megszerkeszteni!
Emelem előtted kalapom szeretettel: Kata
Van sok versem még, amit nem tudtam eddig ide feltölteni, ez is egy ilyen. Nem olvastam 3 éve, nekem is újszerűleg hat, néha még én is csodálkozom, hogy mi mindent beleírtam… 🙂
Köszönöm az értékelést!
Szeretettel: alberth