Néma napsugár lágyan simogat,
és játszik a hajnali fuvolat,
izzadt szikla a távolból dereng,
a frissen festett lombokon mereng.
Újra éled minden szép virágszál,
de az álom örökre tovaszáll,
hiányodat nem pótolja semmi,
jó lenne karjaidban ébredni!
Nyújtsd a kezed és tárd ki a szíved,
oly gyorsan repül az idő veled,
ne hagyj éledni hamis víziót,
szívedre hallgass, űzd a látszatot.
1 hozzászólás
Szep kepekben fejezted ki az erzeseidet,gratulalok!