s hosszan kígyóztak a fekete sorok
emberek jöttek el ide temetni
ez a kép lesz mit nem tudsz majd feledni
OOO
szobádon hallgatag csend terül széjjel
levedlett álmok ülnek szerteszéjjel
te csak nézel az ablakon át messze
idegennek hat az éjszaka teste
3 hozzászólás
Hű, de sokszor szoktam így érezni magam…
Most nagyon benne vagy Te is.
üdv. leslie
Már az első sor megfogott, a csend döbbenetes képével nyitod, s végig nagyon jó a versed. Tetszett! Gratula!)
sleepwell, nagyon köszönöm az olvasást és a véleményt 🙂
Hanga