sokat, pici lánggal, olyan kedves félhomállyal
barátságos lett a szoba, olyan, mintha épp ez lenne
fénykorunk alkonya..
a sok kicsi lángban mind kigyúltál
két karoddal átkaroltál
a szeretet meleg bársonysima hangulata
szívedet szívembe ismét belopta
sok csodás emlék elvész már..bár még lobog mint a láng
és az elégett gyertyák csonkjaiban, maradt egy kis hamu
mint az élet elmúlása, míg ég, égek én is
de a hamuban benne van, az örök lét is
égjen a Te gyertyád midörökre
de ha egyszer elillan a fény
amit nem tudom, hogy megélek
ezért mondják
a gyertyák csonkig égnek
de, remélek
6 hozzászólás
ez nagyon szép dinipapa….
Köszönöm András, jól esett a véleményed…
Nagyon gyönyörű….szívből gratulálok!:)
Persze….és a kávé?))))
Igen, az élet elmúlik, de van, ami örök. Nagyon szép vers!
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Így van…ha meghalok, akkor is szeretni fogom ŐT.
Köszönöm a megértést!