2025. január 2., csütörtök
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmúlás

    Hangaszálam

    inyezsevokidliBy 9 hozzászólás779 megtekintés

    Fennakadtam az idő szagán,
    belém rágott vasfoga.
    Kerestem a hangaszálat,
    mi búcsúzásom záloga.

    Mozdulatlan már az ősz itt,
    tudom jól, tél nem jön el.
    Sírom szélén ülj le egyszer,
    mindig várlak, eljövel!

    Látom arcod, mint utolszor,
    kerge szívem hangtalan.
    Tűzz fölé egy hangaszálat!
    Kérlek én, de hasztalan.

    Share.

    9 hozzászólás

    1. inyezsevokidli on

      Fennakadtam /idő szagán 4/4
      Belém rágott /vasfoga 4/3
      Kerestem a/ hangaszálat 4/4
      Búcsúzásom/ záloga. 4/3

      Mozdulatlan /már az ősz itt 4/4
      Tudom jól tél/nem jön el. 4/3
      Sírom szélén/ ülj le egyszer 4/4
      Mindig várlak /eljövel 4/3

      Látom arcod /mint utolszor 4/4
      Kerge szívem/ hangtalan 4/3
      Tűzz fölé egy/ hangaszálat 4/4
      Kérlek én de/ hasztalan 4/3

      Azt hiszem, így jobb lett volna!

        • Haász Irén on

          Sajnos nem emlékszem. Azt hiszem, az Átokföldében is előkerül a hangaszál (Elliot). Kárpótlásul egy magyar szerzőtől:
          László Noémi –
          Kolozsvár

          Mi is történhetett, hogy itt maradtam,
          s nem lett belőled Berlin, Róma, Párizs,
          körhinta, metró, fürdő, katedrális,
          csak hársfaillat hosszú alkonyatban?

          Mi is történhetett veled s velem,
          hogy nem rohantam más várak falához,
          hogy leheleted sosem volt halálos,
          hogy fölfogtál a síkos végeken?

          Mi voltál? Időm tengerén a bója?
          Embernyi, hűs hely tűző napsütésben?
          Lőrésem, árkom, féltett büszkeségem,
          ostoba harcok fehér lobogója?

          Mi voltam én? Vergődő, vak madár,
          borzasan csüngő tüskeág a ködben –
          de összefontad két karod fölöttem,
          és könnyű lettem, mint a hangaszál.

    Leave A Reply