Kinek van ma eszményképe,
hol a mai Don Quijote?
Kinek szent a női eszmény,
vagy csak regénybeli remény?
Ki ma a hűséges barát,
hol találni Sancho Panzát?
Aki mint az árnyék, követ,
pedig sok vész szembe jöhet.
Dulcinea del Toboso,
a szebb sorsra vágyakozó.
Aki nőből, hölggyé válhat,
ki hordoz ma ilyen vágyat?
Talán ma mint a fehér holló,
oly ritka a jó szót szóló!
Aki mér örök mértékkel,
szemben menvén menő érvvel.
Törvény lüktet a szívében,
mély érzelmek a lelkében.
Ki nem piacok kufárja,
azok száma elfogy mára?
Kevés ma a Don Quijote,
akinek oly bús a képe…
Ki szembe száll szélmalommal,
pénz és érdek-hatalommal.
Dulcinea nevet rajta,
jobb a gazdag, macho fajta!
Azért akad érző leány,
ha nem is sok, kevés, talán…
Kinek érték a szolgálat,
s hódolótól az imádat…
Meglehet Hamupipőke,
de ő a szívek királynője!
8 hozzászólás
Kedves Albert!
Sajnos már csak a mesékben léteznek olyan karakterek, mint a Don Quijote-ban.
A valóságban már kihalt ez az emberfajta.
Üdv: István
Kedves István!
Szerintem még vannak ilyenek ma is, ha nem is sokan csak nem tudnak érvényesülni ebben a lélektelen, fennmaradásért folytatott mindennapi küzdelemben.
Addig is, amíg rájuk nem bukkanunk, meséljünk és meséljünk….!
Üdv.: Alberth
Gratulálok versedhez! Elgondolkodtató! Igen, sajnos ilyen a világ, az erkölcs és a hazaszeretet a mélyponton. Nagyon jól látod!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Örülök, hogy hasonlóan látod a dolgokat! Nem tehetünk mást mint reménykedjünk, hogy nem lesz ez mindig így!
Köszönöm gratulációdat!
Szeretettel: alberth
Kedves Alberth!
Azért nagyon remélem, hogy akad még!
Tetszett a versed! A dátumot nézve elgondolkodtam: azóta javult, vagy romlott a helyzet?
Gratulálok!
Minden jót, jobbakat kívánok!
Üdv: Kankalin
Kedves Kankalin!
Úgy néz ki a helyzet, hogy azóta csak süllydünk lefelé. De a jó hír ebben az, hogy a gödör fenekénél már nincs lejjebb! Innen már csak javulhat a helyzet, biztató a jövőkép!
Én is csupa jót kívánok neked is!
Szeretettel: Alberth
Kedves Albert!
Látod, már akkor láttad, az emberi karakter, egy fogyóban lévő hold, Én még nem adtam fel a reményt, hogy úgy ahogy a hold is, fog még a földön teli hold is lenni, csak lehet, hogy, de nem lejet hanem biztos, az intervál nagyobb lesz mint a holdnál. Én nem tudom, és nem is akarom a hitemet az emberiségben elvesziteni, mert hisz akkor milyen alapon is tudnák veletek is beszélgetni. De nekünk, akik hiszünk még az emberek, emberi emberségében, nekünk kell még ezt a hitet tovább terjeszteni, habár bevallom én magam is, ez nem mindig, egy egyszerű dolog. De pontosan az ilyen versek tudnak talán minket oda viszza vezetni, ahol mindenki szivessen lenne, csak nem tud egyedül elindulni, mert nem ismeri az utat. Segitsünk nekik, az utat megtalálni.
üdv Tóni
Kedves Toni!
Még jó hogy a Holdhoz hasonlítod az emberi karaktert, ugyanis a fogyó Hold után jön majd a növekedő Hold. S az már az emberi jellem érzékelhető javulását jelenti számunkra. 🙂
Hát persze, hogy segítünk addig is a felébredésben embertársainknak. A hit parázs a hamu alatt, csak szítani kell, s minden lángra lobban! 🙂
Szeretettel:
Alberth