Tetszenek az újításaid, azaz: haladsz a korral.
Nekem nem megy egykönnyen, lecövekeltem az ősök kötött formáinál, viszont örömmel tölt el, ha valaki arra invitál, hogy töltsek időt azzal, ami nem annyira jelen, mint amennyire múlt sem, a jövőt is csak érinti. 🙂
Frappáns címed után elárulom, hogy az első versikéd telitalálat nálam.
A címe és az alatta lévő gondolatok összhangja nagyon tetszik. Nekem a másik kettő nem is illik a sorba, de nyilán más koncepció szerint rendezted egy csokorba őket.
A "Verculum" gondolatiságában, felépítésében, megjelenítésében számomra tökély.
Köszönöm az élményt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
A meglátás jó – valóban elválik az első munka a másik kettőtől… talán az emlékeztet igazi, tradicionális haikura. A harmadik félúton van, a második pedig szimpla játék a szavakkal… éppen ezért írtam, hogy tekintsük inkább modern háromsorosaknak az egészet.
A rendezési elv – megvallom – csak az volt, hogy ne egyesével tegyem fel ezeket a szösszeneteket – mindig bevárok 4-5 ilyet, de most nem bírtam türtőztetni magam. 🙂
Korábban is írtam, hogy a címadás nagyon fontos az ilyen rövid írásoknál (nyilván a többinél sem elhanyagolható), hiszen plusz egy (vagy remélhetőleg több) sornyi tartalmat ad a versnek. Bár az eredeti haiku nem használja… az lesz a következő szint! (Arról nem is beszélve, hogy az ütemhangsúlyozást folyamatosan figyelmen kívül hagyom.)
Tetszik a másodikban a sok szójáték. A harmadikban nem annyira haiku-szerű helyen van a szünet. A 2. és 3. sor között kéne inkább – mint az 1. versnél. Esetleg megfordítva a sorok sorrendjét? 😉
13 hozzászólás
A második és a harmadik haikudon jót kaccantottam. Megérte idejönnöm. Gratulálok!
Üdv: István
Szia!
Rövid, tömör, szeretnivaló. Nekem az első a kedvencem.Üdv hundido
Kedves hundido és István!
Örülök, hogy ki-ki megtalálta a neki tetsző sorokat! 🙂
🙂 Tetszetősek, inspirálóak; köszönöm!
Gratulálok kedves medve!
Szerintem nagyon jók!
Üdvözlettel: Ica
Kedves Ica és tigerjnr!
Köszönöm, hogy benéztetek!
Szia medve! 🙂
Tetszenek az újításaid, azaz: haladsz a korral.
Nekem nem megy egykönnyen, lecövekeltem az ősök kötött formáinál, viszont örömmel tölt el, ha valaki arra invitál, hogy töltsek időt azzal, ami nem annyira jelen, mint amennyire múlt sem, a jövőt is csak érinti. 🙂
Frappáns címed után elárulom, hogy az első versikéd telitalálat nálam.
A címe és az alatta lévő gondolatok összhangja nagyon tetszik. Nekem a másik kettő nem is illik a sorba, de nyilán más koncepció szerint rendezted egy csokorba őket.
A "Verculum" gondolatiságában, felépítésében, megjelenítésében számomra tökély.
Köszönöm az élményt! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A meglátás jó – valóban elválik az első munka a másik kettőtől… talán az emlékeztet igazi, tradicionális haikura. A harmadik félúton van, a második pedig szimpla játék a szavakkal… éppen ezért írtam, hogy tekintsük inkább modern háromsorosaknak az egészet.
A rendezési elv – megvallom – csak az volt, hogy ne egyesével tegyem fel ezeket a szösszeneteket – mindig bevárok 4-5 ilyet, de most nem bírtam türtőztetni magam. 🙂
Korábban is írtam, hogy a címadás nagyon fontos az ilyen rövid írásoknál (nyilván a többinél sem elhanyagolható), hiszen plusz egy (vagy remélhetőleg több) sornyi tartalmat ad a versnek. Bár az eredeti haiku nem használja… az lesz a következő szint! (Arról nem is beszélve, hogy az ütemhangsúlyozást folyamatosan figyelmen kívül hagyom.)
Örülök, ha tetszett bármelyik is!
Szép napot!
Tetszik a másodikban a sok szójáték. A harmadikban nem annyira haiku-szerű helyen van a szünet. A 2. és 3. sor között kéne inkább – mint az 1. versnél. Esetleg megfordítva a sorok sorrendjét? 😉
Kedves Gyula!
Valóban a hangsúlyeltolódás megfigyelhető… talán így?
Unottan ásít
az alant heverő táj:
újabb turista…
Köszönöm az észrevételt!
Pillanatképek
üzennek a léleknek
megdobban a szív
Szeretettel: gleam
Kedves gleam!
Tetszik a kreatív hozzáállásod/hozzászólásod a versekhez. 🙂
Tervezek írni egy szonettkoszorút – majd ott is számítok Rád. 😀
Köszönöm, hogy olvastál.
Kedves Medve!
Azért sokat ne várj tőlem. Szonettben főleg. 😊
De figyelek…
Szeretettel: gleam