2025. január 24., péntek
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    elmúlás

    Háromszor

    MillaliBy 46 hozzászólás1191 megtekintés

    Háromszor láttam én anyámat meghalni,
    hogy osztódjon bennem a maró fájdalom:
    először, mikor tudta, győz a gyilkos kór,
    és visszavágni már nem lesz több alkalom.

    Másodszor, amikor az étel visszajött,
    a rákkal megtelt gyomor nem kér vacsorát,
    és ő széttárt kézzel és könnyező szemmel
    Szenvedte az életet s várta a halált.

    Harmadszor pedig csak tágra nyíló vággyal
    nézte szerényen az utolsó villanást.
    Szelíd szeretettel a tekintetében
    feltérképezte éppen a végállomást.

    Háromszor kellene nekem megszületni,
    hogy tudjak annyit adni, mennyit Ő adott,
    három élet talán elég lenne arra,
    hogy kibeszéljem azt, mit Ő elhallgatott.

    Háromszor kellene a világra jönnöm,
    hogy eljussak oda, ahová Ő jutott,
    háromszor kellene a halált ölelnem,
    hogy megtudjam, Ő mennyi szenvedést kapott.

    Három élet terhét magamban hordozva
    tán lehetne a hitem hasonló kemény.
    Három világ terhét magamra felvéve
    tán lenne szívemben fele annyi remény.

    Szeppent fiúkra hagyva pillangó-időt
    így múlik a világ: anyáink meghalnak.
    Megváltó szándékkal majd új anyák jönnek,
    és új világoknak, új fiúkat adnak.

    Share.

    46 hozzászólás

    1. Kőműves Ida on

      Kedves Millali!
      Az első három szakaszból sokat megtudunk édesanyádról. A következő háromból, azt, hogy mennyire szeretted. Talán sokan érzünk így, de kevesen tudnánk ilyen meghatóan, szépen megfogalmazni. Megint nagyot alkottál Millali. Odavagyok a verseidért, és már nem látok a könnyeimtől.
      Köszönöm, hogy olvashattam.

      Szeretettel
      Ida

      • Millali on

        Kedves Ida!

        Én köszönöm, hogy olvastad a versemet. Belső indíttatásból született ez a vers a múlt héten, édesanyám halálának a harmadik évfordulójára.
        Nagy boldogsággal tölt el, hogy ennyire tetszenek a verseim.
        Örülök a hozzászólásodnak.
        Szeretettel:
        Millali

      • Millali on

        Kedves Alexandra!

        Köszönöm, hogy olvastad és véleményezted a versemet. A hármas számra a feleségem hívta fel a figyelmemet, miután felolvastam neki a verset. Belőlem ösztönösen jött ki. Persze tudtam, hogy anyukám halálának az évfordulója van, de a nejem kérdezte meg tőlem elsőnek, hogy ezért szerepel ennyiszer a hármas szám. Bennem nem tudatosult igazán, hogy három éve ment el, viszont jó egy hete motoszkált bennem ez a vers. Úgyhogy ez nem volt tudatos ötlet, és lehet, hogy most ezzel egy kicsit magamat járatom le, de ez az igazság.
        Nagyon örültem a hozzászólásodnak.
        Üdvözlettel:
        Millali

    4. pirospipacs on

      Háromszor olvastam el a versedet, de lehet, hogy még többször is visszatérek. Fájdalmas vége egy életútnak, megszenvedni az utolsó szakaszt…
      Végtelen empátiával írtad meg, amely a szereteten is átsüt. Bevallom, nem tudtam száraz szemmel olvasni.
      pipacs

    5. Angyalka on

      Kedves Millali!
      Már egészen az elején, mikor feljelentkeztem olvastam az írásaidat és mondhatom, hogy eddig sosem csalódtam. De ez a vers, nagyon csúcspont! Csodálatosan szép. Nagyon is érezhető, hogy mennyire szeretted az édesanyád és átérzem, hogy szenvedhettél, mikor őt láttad szenvedni. Sajnálom, hogy mindkettőtöknek annyi olyan élethelyzetet osztott a sors, amit meg sem érdemeltetek. Gratulálok a vershez! Üdvözlettel: Szilvi

    16. Horák Andrea Kankalin on

      Szia Millali!
      Azt hiszem, nem csak háromszor, sokkal többször halt meg, csak nem mutatta. Amikor feltetted ezt a verset, éppen azon a napon lett volna 50 éves Valaki, akit mindenkinél jobban szerettem, aki egy kemény esztendőn keresztül minden hajnalán meghalt, de minden áldott nap még élni akart. Végül 45 jutott neki (nekünk), hasonló körülmények között.
      Többet nem tudok írni, mert az utolsó betűig átérzem a verset, kegyetlenül megrázott.
      Gyönyörű, bár számomra annál sokkal több. 🙂
      Szeretettel: Kankalin

      • Millali on

        Szia Kankalin!

        Amikor megírtam ezt a verset azt gondoltam róla, mint a többiről amit anyukámról írtam, hogy kötszerként fogom használni a nehezen gyógyuló sebemre. Csak arra nem gondoltam, hogy előtte a régi kötést le kell venni, és a seb fedetlenül még fájdalmasabb lesz. Nagyon úgy néz ki, hogy a versemmel a Te kötésedet is eltávolítottam, ezt nagyon sajnálom. Mégis úgy gondolom, a kötszereket időnként cserélni kell, hogy egyszer, hosszú-hosszú évek múlva a seb elkezdjen gyógyulni.
        Köszönöm, hogy megosztottad velem a fájó emlékedet.
        Szeretettel:
        Millali

    17. Zagyvapart on

      Kedves Lali!

      Nagyon szép, és megható emléket állítottál édesanyádnak, ugyanakkor némi filozófiai töltettel az élet értelmét is megmutattad.
      Gyönyörű érzelemmel, szeretettel töltött a vers, amihez gratulálok.

      Baráti üdvözlettel: Zagyvapart.

    20. Deák Éva on

      Kedves Lajos! Egyszerűen, de nagyszerűen írtad meg a versed. Annyi mindent felvillantottál benne: halál-élet, betegség, szeretet, emlékezés, újjászületések. Édesanya és gyermek kapcsolat, egyik legfontosabb dolog életünkben. Sajnálom, hogy így kellett átélned vele a szenvedést. Soha nem tudjuk visszaadni amit ő adhat, de büszke rád, mert nemcsak a kapcsolatotok különleges, de versed is. KIcsit gyógyult a sebed, hogy kiírtad magadból. Ő mindig veled lesz és fogja kezed, vigyázz rád. Szeretettel Éva

      • Millali on

        Kedves Éva!

        Köszönöm ezt a kimerítő hozzászólást. Sokszor olyan érzésem volt, mintha a saját gondolataimat írtad volna le. Bámulatos, hogy mennyire azonosulni tudsz nem csak egy-egy verssel, hanem a szerzőjével is. Itt látszik, hogy mennyire megérted a művet, amihez hozzászólsz.
        Köszönöm!
        Szeretettel:
        Millali

    22. A.Adrienn on

      Kedves Millalali!
      Gyönyörű a versed. Átéreztem nagyon is, édesanyámat is rákos daganattal műtötték pár hete, most sugárkezelések vannak… Ha nem így lenne, akkor is tökéletesen átadtad az érzést, és üzenetet.
      Szeretettel gratulálok: Adrienn

    Leave A Reply