I. Vágyakozás
De jó lenne látni,
hogy nevet a szemed,
jó lenne figyelni
mozdulatod, kezed,
jó lenne hallani
bársony-sötét hangod,
mit hallok mindenhonnan
mint otthoni harangot…
Jó lenne álmodni,
hogy újra hozzád megyek,
s jobbról a Dunában
kacér felhők felett,
némán suhannak már
sirályok, nagy hegyek,
és csak a Szerelem
amit neked viszek
II. Suhanás
Szemsugárba kapaszkodva
szivárványnak néztelek,
szívemet a szélnek tárom,
s élvezem, hogy eltemet
a Valami a kék határon,
határtalan élvezet,
ahogy hallom, ahogy látom,
már közeleg, alig várom,
suhanok egy szemsugáron
– gondolaton ékezet -,
vagy csak szín a szempilládon,
és csak veled és veled…
III. Szárnyalás
Egyre nagyobb
ívben száll velem
az érzés, hogy
nincs már lánc,
vagy kötél, nem
bilincsel kérés,
sem igéret…
Szabadon szállhatok
és megtalálak téged…
Akkor sirályszárnyon
újra elrepülünk,
világok és vágyak
repülnek majd velünk
IV. Emlékezés
Csobogó csenddel
zenélt valami ha szóltál,
mint égi orgona,
s a Sziget volt az oltár.
NŐ! – maga az érzés -,
voltam tán a párja,
ahogy voltam könnye,
s talán kicsit társa.
A csendben most is
csobog valami e hanggal,
elmúlni akkor fog
ha kézen fog egy hajnal,
s nekem menni kell.
Szép volt de már ősz lett
beérem ennyivel…
20 hozzászólás
Kedves András, ez nagyon jó. Szinte végigviszed a szerelmet a kibontakozástol a beteljesülésen át az elmúlásig. Tetszett a versed, gratulálok.
Köszi, hogy olvastad szhemi, örlük, hogytetszik:)
Üdv.: András
"s jobbról a Dunában
kacér felhők felett,
némán suhannak már"
Érdekes, ez számomra nagyon sok volt, pontosan ismerem, hogy megyek, s jobb oldalon a Duna… 🙂
Egyébként az egész vers nagyon tetszett, és páratlanul jók a rímeid, én legalábbis így gondolom.
Gratulálok: Miléna
Köszönöm kedves Miléna:)
Kedves András! Olyan csodálatos ez a vers (csodálatosak ezek a versek), hogy egyelőre nem is tudok érdemben megszólalni. Azt hiszem, még jó néhányszor el kell olvasnom, át kell vizsgálnom, mielőtt bármit is mondanék.
Néhány perc után – azt hiszem – az én kedvenc képem ebből a "gondolaton ékezet".
A ritmusa, a lüktetése, a képei minden együtt csodálatos. Nem sikerül ennél kifejezőbb szót találnom. Bocs.
Majd még olvasgatom…
Köszi kedves Valínia, és olvasgasd csak, megtisztelsz vele.
Üdv.: András
Szia!
Próbáltam "tetszési sorrendbe" állítani őket…ezzel eltöltöttem kis időt, de feladtam, mert nem ment. Mindegyik másért jó.
Őszinte gratulációm!
Gy.
Szia
Köszi, hogy olvastad:)
Üdv.: A.
Vágy, suhanás, szárnyalás, s emlékek…csoda szépek!
Kedves András! elbűvölt e sok szép gondolat, dallama érzései mind magával ragadtak.
Öröm volt olvasnom!
Gratulálok nagyon szép, külön-külön is megállnák helyüket, de így egy csokorban is gyönyörű!
s.:)
Köszönöm, hogy elolvastad kedves sleepwell, külön talán rövidke szösszenetek lettek volna, így csokorban talán jobb. Remélem:)
Örülök, hogy tetszett.
Üdv.: András
Kedves András.
Ezek az "énekek "nagyon betaláltak,nagyon ismerősek.
Köszönöm, hogy olvastad kedves májusfa.
Lehetnek ismerősek is akár, ha régebben olvasgattál a digitollon, oda Tass Árpád álnéven írogattam, és ezek a versek is fent voltak.
Üdv.: András
Kedves András!
Csodás képekben tudod kifejezni magad, az érzéseidet, szóljanak bár vágyakozásról, boldogságról vagy szomorkás emlékezésről. Gratulálok:)
Üdv: Borostyán
Köszönöm kedves Borostyán.
Örülök, hogy tetszett:)
"Szemsugárba kapaszkodva
szivárványnak néztelek,
szívemet a szélnek tárom,
s élvezem, hogy eltemet
a Valami a kék határon,
határtalan élvezet,
ahogy hallom, ahogy látom,
már közeleg, alig várom,
suhanok egy szemsugáron
– gondolaton ékezet -,
vagy csak szín a szempilládon,
és csak veled és veled…"
A legcsodálatosabb gondolatok, melyeket olvastam, hallottam egykor…
Kedves Tamara, örülök, hogy még mindig tetszenek.
Üdv.: András
Kedves András! Szúrópróbaszerűen böktem ma egy versre Tőled, s már megint… 🙂 Még mindig áll a tegnapi állításom! Gyönyörű a vers, sodrása, dallama és fantasztikusan összecsengő rímei vannak. Imádom! 🙂 Egy élmény volt olvasni! Szeretettel Andika
Nagyon köszönöm kedves Andika…:) igazán jólesik…
A.
"NŐ! – maga az érzés -,
voltam tán a párja,
ahogy voltam könnye,
s talán kicsit társa."
Érződik a tisztelet, ami kicsit mintha minden nőnek szólt volna, mindenesetre jólesett olvasni:) Ilyenkor mindig reménykedek, hogy egyszer talán majd nekem is írnak ilyet…
Látom régi vers ez, talán azóta meghozta már a pirkadat a te napsugarad is! Remélem;)
Üdv: Áfonya
így van Áfonya, köszönöm, hogy ittjártál
üdv: András