Lábam alatt csikorog a frissen lehulló hó.
Arcom lágyan permetezi a hulló hópihe,
Új kép a horizonton, beköszöntött a tél!
Szép emlék lett a nyár, akárcsak a szerelem,
Könnyáztatta arcom most hűsíti a hópehely.
Tovatűnő boldogság, reménysugár, hópihe,
Emlék-képpé szelidűlt, mint a nyár melege.
Lépteim zaját elnyeli a havas erdő csendje,
Békesség, nyugalom árad szét a lelkemben.
Bár mindent beborít a hótakaró, én remélek,
Egyszer visszatérsz, s veled a nyár melege!